Népszabadság * Lencsés Károly * 2008. január 26.
Mogiljevicset kapcsolatba hozták az Aranykéz utcai robbantással is
Kép: Velledits ÉvaMagyar feleségével 1991-ben érkezett Budapestre Szemjon Mogiljevics, aki tehetős ember hírében állt – és az FBI már akkor vadászott rá. Ez őt különösebben nem zavarta, mellesleg a magyar hatóságokat sem, mert csaknem tíz évig nem léptek fel ellene.
Pedig Szeva bácsi állítólag tevékenyen részt vett a kilencvenes évek elején az olajüzletben, és a neve más bűncselekményekkel összefüggésben is felvetődött. Az ORFK szervezett bűnözés elleni egységének egyik, azóta nyugdíjazott munkatársa néhány éve mindezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: kilenc esztendeig foglalkozott Mogiljeviccsel és környezetével, s bár számos gyanús ügyre bukkant, bizonyítani soha semmit nem tudott.
Pedig a rendőrség már 1993-1994-ben olyan – vélelmezhetően bűncselekmények elkövetése érdekében gründolt – cégek nyomára bukkant, amelyek mögött az orosz-ukrán maffiát gyanították, és ezekkel kapcsolatban Mogiljevics neve is felmerült. A rendőrség akkori vezetői állítólag elhatározták: addig gyűjtik az adatokat mígnem elegendő bizonyítékot szereznek legalább a kiutasításhoz, ám Szeva váratlanul eltűnt, és legközelebb már izraeli állampolgárként tért vissza. Mogiljevics egyébként meglehetősen aktív tevékenységet folytatott, hiszen fegyvergyárakat vett – egyes, az orosz férfi számára különösen kedvező tranzakciók kapcsán még politikusokat is hírbe hoztak -, ipari mágnesek gyártására szakosodott vállalkozásba vásárolta be magát, és tulajdonrészt szerzett egy kerékpárgyárban is. Sőt, 1994-ben fegyverkereskedelemre is sikerült engedélyt szereznie. Emellett igen valószínű, hogy a Vörös Maffia fejeként emlegetett „üzletembernek” érdekeltsége volt szórakozóhelyekben, illegális bordélyokban, s köze lehetett a fegyvercsempészethez és a kábítószer-kereskedelemhez is.
Egyes források kapcsolatot látnak a kilencvenes évek budapesti robbantásos merényletei, és Szeva üzleti ügyei között. Az egyik legemlékezetesebb eset az 1988-as Aranykéz utcai robbantásos merénylet volt, amelynek az a Boros Tamás esett áldozatul, aki korábban terhelő vallomást tett Mogiljevicsre. Szeva bácsit Boros vádjai alapján csak tanúként hallgatták ki, és nem indult eljárás ellene. Egyébként röviddel később Tahitótfaluban felfegyverzett motorosok Seres Zoltánt végezték ki, akiről annyit lehet tudni, hogy kapcsolatban állhatott a fővárosi szórakozóhelyek egy részét ellenőrzése alatt tartó csoportokkal.
Ugyanakkor Szeva állítólag egy nagy szívességet is tett Magyarországnak. Amikor 1998-ban Csecsenföldön elrabolták a Magyar Máltai Szeretetszolgálat aktivistáit, egyes feltételezések szerint az ő közbenjárására engedték szabadon a két férfit.
Büntetőeljárás Mogiljevics ellen csak a kilencvenes évek végén indult Magyarországon, nem kis részben annak hatására, hogy az YBM-cégbirodalom – amelynek itteni vállalkozásai is működtek – pénzügyi manipulációk miatt Amerikában bedőlt. A cégcsoport meghatározó embere Szeva bácsi volt. Itt egyébként számviteli fegyelem megsértése miatt folyt a nyomozás, ám annak eredményét – illetve az amerikai hatóságok által időközben megküldött kiadatási kérelem teljesítését – Mogiljevics már nem várta meg, inkább odébbállt.
Szemjon Mogiljevics búcsúzóul még egy sajtópert is nyert, mert az egyik kereskedelmi televízió nem tudta bizonyítani, hogy ő lenne az orosz gengsztercsaládokat tömörítő, budapesti székhelyű Vörös Maffia nevű bűnszervezet vezére. Igaz, mire ítéletet hirdettek, Szevának már bottal üthették a nyomát.
