Moszkvában őrizetbe vették a világ legnagyobb bűnszövetkezete, a „Vörös Maffia” főnökének tartott Szemjon Mogiljevicset, aki kilenc évig élt Magyarországon, s akit számtalan bűncselekménnyel hoznak összefüggésbe. „Szeva bácsit” az Interpol és az FBI is körözte. Bűntársa, Vlagyimir Nyekraszov a világ egyik legértékesebb műkincsgyűjteményének tulajdonosa.
Mogiljevics a kilencvenes évek közepén az Inkombank elnökével kötött titkos üzlet alapján megvette Oroszország legnagyobb magánbankját, s jelentős részt szerzett a Szuhoj katonai repülőgépgyártó konszernben isFotó: Népszava-archív Csütörtökön Moszkvában elfogták a világ legnagyobb orosz maffiafőnökének tartott Szemjon Mogiljevicset, aki évekig élt Magyarországon, s akit számos forrás összefüggésbe hoz az olajszőkítési üggyel is. Eredetileg úgy tűnt, a nagy fogás Vlagyimir Nyekraszov, az Arbat-Presztizs üzletlánc tulajdonosa, akit egy Snájder nevű emberrel együtt vettek őrizetbe, s csak órákkal később derült ki, hogy Szemjon Mogiljevics az, akinek a neve hivatalosan jelenleg Snájder. A vád mindkettejük ellen különösen nagy értékre elkövetett adócsalás – mintegy 50 millió rubel.
Mogiljevicset számtalan ország rendőrsége és ennek folytán az Interpol és az FBI is kereste. Az évek során számos esetben változtatott nevet. Állítólag ő a világ legnagyobb, Vörös Maffiaként ismert orosz bűnszövetkezetének feje, többek között fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, nukleáris anyagok forgalmazásával, prostitúcióval, pénzmosással és védelmi pénzek kizsarolásával foglalkozik. Meggazdagodása a nyolcvanas években kezdődött, amikor az Oroszországból kivándorló, s hirtelen indulni kényszerülő zsidók nem tudták magukkal vinni értékeiket. Mogiljevics megvette azokat, ígérve, hogy majd később eladja, és az ellenértéket elküldi a tulajdonosoknak. Ám ez állítólag soha nem történt meg.
Magyarországra 1991-ben érkezett magyar feleségével. Magnex nevű vállalata mágneseket gyártott. Számos forrás szerint jelentős szerepe volt az olajszőkítési ügyben, amely nem csupán Magyarországon okozott hatalmas adókieséseket. 1995-től, amikor a brit hatóságok lefoglalták a pénzmosásra alapított cégei egyikének 80 millió dollárját, és körözést adtak ki ellene, Budapest lett a főhadiszállása. (A sors fintora, hogy Szeva beperelte a brit hatóságokat, és – bár életfogytig kiutasították a szigetországból – a pénzét visszakapta.)
Állítólag 1993-ban szövetkezett az oroszországi Szolncevo-bandával lopott oroszországi, valamint közép- és kelet-európai műkincsekkel való kereskedelemre. (Bűntársa, Nyekraszov ma a világ egyik legértékesebb – 7000 darabos – műkincsgyűjteményének tulajdonosa.)
Egy év múltán az Inkombank elnökével kötött titkos üzlet alapján megvette a pénzintézetet, Oroszország egyik legnagyobb magánbankját, s ezzel közvetlen kapcsolatba került a pénzügyi világgal, valamint jelentős részt szerzett a Szuhoj katonai repülőgépgyártó konszernben. Az Inkombank 1998-ban gyanús körülmények között összeomlott. 1998-ig az Inkombank a Menatep bankkal részt vett egy 10 milliárd dolláros pénzmosási ügyletben, amelyet a Bank of New York útján folytattak.
Mogiljevics körülbelül 2003-tól kezdve Oroszországban élt, és földgázzal foglalkozott. Az Eural Trans Gas nevű, Magyarországon bejegyzett cégén „folyt át” az Ukrajnába szállított türkmenisztáni gáz. Egyes hírek szerint a Kapolyi László, illetve energiaimportőr cége, a System Consulting elleni, néhány évvel korábbi politikai támadás olyan ukrán üzleti köröknek állt érdekében, melyek semmilyen eszköz használatától nem riadnak vissza piacszerzési céljaik megvalósításához. A találgatások szerint egyenesen Szemjon Mogiljevics állt az akció mögött. Az 1990-es évek elején a Magyar Nemzet mai tulajdonos-főszerkesztője, illetve a Hír Tv vezetéséből is ismert Liszkay Gábor – Töröcskei Lászlóval közös – ügyvédi irodája képviselte Szemjon Mogiljevicset.
Népszava-összeállítás
A „jótékony maffiózó”?
Dunajszky Gábort és társát, Oláh Istvánt 1997. október 23-án rabolták el a csecsenek. A két férfi a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársaként dolgozott Csecsenföldön. 275 napot töltöttek rabságban, 1998 júliusában máig ismeretlen körülmények között kiszabadultak. Dunajszky később azt állította: egymillió dollár váltságdíjat fizettek értük, azt azonban nem árulta el, hogy kik. Egy harmadik ország polgárai közvetítettek ügyükben, ők vitték a pénzt, és hozták haza őket. Nem cáfolt hírek szerint Budapestről Szemjon Mogiljevics „intézte” a szabadulást, és a váltságdíjat is ő fizette ki.
Amerikai vádak
Mogiljevics és cinkosai – Jakov Bogatyin amerikai, Igor Fiserman amerikai-izraeli és Anatolij Cura orosz állampolgár – az YBM Magnex saját tulajdonukban lévő részvényeinek az árát különböző trükkökkel négy év alatt 10 centről 14 dollárra hajtották fel az amerikai és a kanadai tőzsdéken, majd az általuk lehetetlenül magas áron eladott részvények ellenértékét különböző bankokon keresztül mosták tisztára. A részvényeseket ily módon rászedve mintegy 33 millió dollárral lettek gazdagabbak. Szeva bácsit 46 rendbeli csalással, zsarolással és pénzmosással vádolják. A számlájára írják továbbá, hogy a Bank of New Yorkon keresztül mosta tisztára az orosz maffia pénzét. Sőt, 2001. szeptember 11. után az amerikai sajtó már arról is írt (ez a vádiratban nem szerepel), hogy Szeva bácsi Oszama bin Ladennel is kapcsolatban állt.
Ártatlannak mondja magát
Szemjon Mogiljevics – jelenlegi nevén Szergej Snájder – pénteken visszautasított minden vele szemben támasztott gyanút, és azt mondta, nem érti, mit rónak fel neki, miközben az Interpol megerősítette, hogy 2003 óta körözik az Egyesült Államok kérésére. Alekszandr Pogonscsikov, Mogiljevics ügyvédje elmondta: védencét vélhetően azzal gyanúsítják, hogy része volt az Arbat-Presztizs cég vezérigazgatójának adócsalásában, Snájdernek azonban nincs semmi köze az üzletlánchoz, még csak nem is részvényese, mert a cég 100 százalékos tulajdonosa Vlagyimir Nyekraszov. Mogiljevics ügyvédje bejelentette: panaszt szándékozik emelni az őrizetbe vétel ellen.
