Győri városháza
A csütörtök délutáni közgyűlésen dől el, hogy a képviselő-testület elhatárolódik-e a Magyar Gárdától. Feltehetően fokozott média érdeklődés kíséretében fog zajlani az ülés – mint ismeretes, éppen az elhatárolódást tárgyaló bizottsági ülésen hangzott el Szabó János nagy port felkavaró, roma kisebbségre vonatkozó problémamegoldó fejtegetése.
A közgyűlés délután 15 órakor veszi kezdetét a győr városházán. A múlt hét szerdán elhangzott, a Gárda védelmében tett kijelentés miatt egymást követik a sajtónyilatkozatok, elhatárolódások, lemondásra való felszólítást pedig nem csak Szabó, hanem Herkely Ákos, az ominózus ülés vezetője is kapott, „alkalmatlanság” okán.
Szabó akkor azt mondta: a Magyar Gárda a civil kurázsi egyik megnyilvánulása, léte pedig visszatartó erejű lehet a cigánybűnözésben. „Az más kérdés, hogy egy egyesület tevékenységének lehetnek szélsőséges megnyilvánulási formái” – tette még hozzá. Mondanivalóját statisztikai adatokkal szemléltette, megkísérelve annak bemutatását, hogy a teljes esetszámban mekkora a cigányok által elkövetetett bűncselekmények aránya. „A cigányok által elkövetett bűncselekmények döntő hányada vagyon elleni, tehát amit a lakosság nagy többsége felhalmoz, azt a kisebbség jogtalanul fogyasztja” – mondta el, majd kijelentette: ilyen körülmények között nem ítéli el, sőt üdvözli a Magyar Gárdát, mert jelenléte visszatartó erejű.
A politikus-ügyvéd nézetei szerint a cigányság nagy része nem szeret tanulni, dolgozni, éppen ezért önvizsgálatra lenne szükségük. Az ülés jegyzőkönyve szerint ezek után Szabó János azt mondta: két megoldás létezik a probléma kezelésére, az egyik a kiirtás, a másik az eltartás. A kiirtás már szóba sem jöhet, így marad az eltartás.
