Rendőrök biztosították a városi képviselők ülését Győrött, amikor a testület a Magyar Gárdát elítélő nyilatkozat elfogadásáról vitázott. A városháza előtt gárdisták szerveztek szimpátiatüntetést, romaszervezetek pedig ellendemonstrációt. A testület végül óvatos döntést hozott: el is határolódott a gárdától meg nem is. Eközben kiderült: számos vezető beosztású gárdatag büntetett előéletű, noha elvileg háromszoros „szűrőn” estek át.
Gárdisták árpádsávos zászlóval a győri közgyűlésben Fotó: MTI El is ítélte meg nem is a Magyar Gárdát Győr városának képviselő-testülete. Már az eredeti, Pádár László szocialista önkormányzati képviselő indítványa nyomán készült határozati javaslat sem tükrözte a helyi szocialisták szándékát, ugyanis a polgármester által jegyzett előterjesztés sem nevesítette a gárdát, hanem általánosságban határolódott el minden, szélsőséges szervezet által képviselt eszmeiségtől és tevékenységtől. Igaz, a határozatjavaslathoz fűzött kommentárjában Borkai Zsolt fideszes polgármester hivatkozott arra: „Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Gárda december 9-i, tatárszentgyörgyi felvonulását „kifejezetten cigányellenes tüntetésnek” nevezte, melynek ideológiáját elvetendőnek, az akciók gyakorlati hatását pedig mérhetetlenül károsnak ítélte.”
Az előterjesztéshez az ülésen Bécsi Zoltán szocialista képviselő módosító javaslatot is nyújtott be, mert úgy vélte: az elhatárolódásnál név szerint kell említeni a Magyar Gárdát, s kitiltani az önkormányzati rendezvényekről. Ekkor fűzte hozzá a napirendi ponthoz Szabó József MDF-es politikus, hogy „nem gondolta volna, a Munkásőrség után valaha még lesz párthadsereg, amelytől minden magyar településnek, így a győrinek is el kell határolódnia”. A vitában Pádár arra figyelmeztetett: „Ne menjünk el abba az irányba, amely 1944-et vetíti előre.” A szavazás előtt azonban a Fidesz frakcióvezetője szünetet kért, majd az ellenzéki képviselőcsoport előállt saját módosító javaslatával, amelyben ugyancsak nem nevesítették a gárdát. A képviselő-testületi többség végül ezt a változatot fogadta el, amit a nyilvános ülésen jelen lévő tucatnyi gárdista üdvrivalgással és tapssal „hálált meg”. (A szavazás előtti szünetben egyébként kisebb botrányt okozott, hogy Pusztai Zoltán, a Győri Műhely kulturális folyóirat szerkesztője, „Győr himnuszának” szerzője kikelt magából. A szocialisták felé fordulva kiabálta, hogy az országban minden a Szent Korona tulajdona, nem lehetett volna eladni semmit. „Rablók vagytok!” – üvöltötte.)
Az ülés előtt egyébként a gárdisták és a Jobbik alapította szervezet szimpatizánsai – mintegy százan – a városháza előtti téren tiltakoztak a tervezett elhatárolódó nyilatkozat ellen, illetve tartottak szimpátiatüntetést a cigányellenes kirohanásáról elhíresült, külsős bizottsági tag, Szabó János, az Antall-kormány egykori agrárminisztere mellett. A téren, velük szemben ellendemonstrálók álltak: a Magyar Gárda elleni tüntetésre romaszervezetek hívták szimpatizánsaikat. Atrocitás nem történt – köszönhetően az erős rendőri jelenlétnek is.
Bár a győri Fidesz korábban azzal fenyegette meg Szabót, hogy ha kijelentései miatt önként nem mond le, akkor a testületi ülésen maga a Fidesz-frakció kezdeményezi visszahívását a közigazgatási bizottság külső tagságáról – ezt mégsem tették meg. Úgy tudjuk azonban, erre vagy egy jövő heti bizottsági ülésen, vagy a képviselő-testület következő ülésén van esély – Szabó egyébként megjelent a tegnapi ülésen is. Az egykori kisgazda politikus azért nem távozott önként posztjáról, mert úgy vélte, semmi kivetnivaló nincs abban, amit – éppen a gárdát elítélő nyilatkozat múlt heti bizottsági vitájában – mondott. Szabó a „cigánybűnözésről” értekezve úgy fogalmazott: „Két megoldás létezik a probléma kezelésére, az egyik a kiirtás, a másik az eltartás (…) a kiirtás már szóba sem jöhet, így marad az eltartás.” Emiatt egyébként vizsgálatot indított ellene Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, s elhatárolódott tőle az őt még a 2006-os választáson támogató győri MDF.
Lengyel Tibor
Átvilágít a szervezet
Értesüléseink szerint felülvizsgálják a Magyar Gárda felvételi procedúráját, illetve átvilágítják a szervezet teljes tagságát, miután kiderült, hogy sok gárdista büntetett előéletű. Erről, konkrét példákat is említve, a HVG című lap számolt be. A hetilap az egyesület Zala megyei kapitányáról például azt írta: hétszer volt büntetve, legutóbb 2005-ben hivatalos személy elleni erőszakért, könnyű testi sértésért és ittas vezetésért. Dolgos Péter elismerte, hogy többször is állt már bíróság előtt, de – mint mondta – „ezek alól már réges-régen mentesült, még mielőtt gárdatag lett volna”. Hozzátette: például „még az átkos rendszerben”, kőszegi diákként közösség megsértésének vétsége miatt ítélték el. A hetilap megemlítette Herman István Fejér megyei parancsnokot is, aki hatszor, utoljára 2002-ben volt büntetve. A leghosszabb a bűnlajstroma a Magyar Országos Véderő Egyletben is aktív két gárdistának van. Egy 34 éves Békés megyei férfit nyolcszor, tíz évvel idősebb, Szolnok környékén aktív biztonsági vállalkozó társát tízszer ítélték el.
A Jobbik és Magyar Gárda az elmúlt hét végén Keszthelyen tartott irodaavatót, amelyen részt vett Dolgos Péter is, valamint Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke. Akkor Szegedi a büntetett előéletű tagokról szóló hírekre reagálva azt nyilatkozta: erről nincsenek információi, és szerinte a felvételi procedúra elvileg ezt ki is zárná, mert háromszoros szűrőn kell átesnie a jelentkezőknek. Hozzátette viszont: „Nem vagyunk állami szerv, hogy átvilágítást végezzünk.” Most mégis ez utóbbit tervezik. Tagjai előéletéről vizsgálódik a gárda Békés megyei és országos szervezete is – jelentette be Tóth Zoltán, a Békés megyei zászlóalj vezetője. Dósa István főkapitány viszont felháborodott közleményt tett közzé a gárda honlapján – igaz, ezt később levették az oldalról. Ebben kifakadt, mondván: ellenségeik, érzékelve, hogy a mozgalom nem adja fel, aljas lejárató kampányba kezdtek. A főkapitány követelte az igazságügyi és rendészeti miniszter vizsgálatát annak kiderítésére, hogyan kerültek nyilvánosságra a büntetett előéletűek személyes adatai.
