Furcsán viszonyultak a kommunista korszakban a holokauszthoz. Egyrészt az a fasiszták műve volt, ennek következtében nagyon is alkalmas az elítélésre – az őt megillető helyre is került a történelemkönyvben – írja a londoni lap. Nemzetközi sajtószemle.
NEUE ZÜRCHER ZEITUNG – „A statisztikai adatok világos nyelven beszélnek: a magyar háztartásokra eső kölcsönöknek máris több mint a felét külföldi pénznemben tartják számon. Ennek mértéke folyamatosan nő, nem utolsósorban a külföldi valutában vezetett jelzálogkölcsönök népszerűsége miatt. (…) Mindemellett a svájci valuta szerepe nemcsak a jelzálogkölcsönöknél játssza a legjelentősebb szerepet, hanem a vásárlási hiteleknél is. (…) A frankkölcsönök növekvő jelentőségét vegyes érzelmekkel figyeli a Magyar Nemzeti Bank. „Számunkra ez a fejlődés azért okoz gondot, mert alig vagyunk képesek befolyásolni ” – mondja Karvalits (Ferenc) alelnök. (…) Karvalits azt is bevallja, hogy a Nemzeti Bank kamatdöntéseivel alig képes hatni a belgazdaságra. (…) Végeredményben a svájci nemzeti bank kamatdöntései egyre inkább meghatározzák a (magyar) hitelkiadást.”
FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG – „Budapesten több mint tíz egyetem működik. Az egyik a Pázmány Péter Egyetem, ahol a 24 éves német Sebastian Vösgen is tanul, amerikanisztikát és germanisztikát. Ami a legjobban meglepte: sok a szokásostól eltérő témájú szeminárium. (…) „Ha még egyszer külföldi tanulásról kellene döntenem, újra idejönnék. Tényleg nagyon tetszik Magyarország. Csak az zavar, hogy az egyetemisták között elég sok a nacionalista. Jobb, ha erre felkészül az ember. Például itt senkit sem izgat, ha egy kocsmában Nagy-Magyarország térképe függ – épp ellenkezőleg.””
THE INDEPENDENT (London) – „Furcsán viszonyultak a kommunista korszakban a holokauszthoz. Egyrészt az a fasiszták műve volt, ennek következtében nagyon is alkalmas az elítélésre – az őt megillető helyre is került a történelemkönyvben. Másrészt senki sem akart túl sokat foglalkozni vele. Nehéz megmondani, hogy ez anticionista álláspont volt-e (Izrael a Nyugat mellett állt), régi vágású antiszemitizmus vagy ellenreakció, amiért olyan sok zsidó tulajdon került a kommunisták kezébe. Az exkommunista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc egy zsidó családtól kisajátított villában él. (…) Emlékszem, mennyire sértve érezték magukat a magyar írók a Nobeldíj hiánya miatt. Magyarok számos tudományos Nobel-díjat kaptak, de Kertészé volt az első irodalmi. (…) És hogy mit gondol az új, demokratikus Magyarország politikai életéről? „A demokrácia olyan szó, amely teljes mértékben leértékelődött. Igazán nem is tudom, mit jelent… Azt mondanám, hogy a demokrácia nem politikai rendszer, hanem kultúra.” Kertész kinéz az abakon a szürke égboltra. „Magyarország pillanatnyilag mogorva ország.” (…) „A magyar zsidók intelligensek voltak, és igazán magyarok akartak lenni. Három rétege volt a zsidó társadalomnak 1944-ben, amikor bejöttek a németek: a valóban gazdagok, a középosztálybeli zsidók, az orvosok, mérnökök stb., aztán a szegény zsidók. Nem volt szolidaritás… a zsidó közösségben.””
8. évfolyam 3. szám, 2008.01.17
