Forrás: hirszerzo.hu

Szabó János, az Antall-kormány agrárminisztere a győri önkormányzat közigazgatási bizottságának Fidesz által delegált tagja egy bizottsági ülésen üdvözölte a Magyar Gárdát, mely szerinte „visszatartó erejű” a „cigánybűnözés” szempontjából.

A győri önkormányzat csütörtöki ülésén tárgyal egy javaslatot, amely szerint „Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő-testülete elhatárolódik minden szélsőséges szervezet által képviselt eszmeiségtől és tevékenységtől. Határozottan fellép a gyűlöletkeltő, rasszista magatartás ellen, amely etnikai vagy bármilyen alapon embereket vagy embercsoportokat bélyegez meg”.

Civil kurázsi

Ezt az előterjesztést tárgyalta többek között a közigazgatási bizottság is, melynek a Fidesz által delegált külsős tagja dr. Szabó János, az Antall-kormány volt agrárminisztere, ügyvéd.

A bizottsági ülésnek a Hírszerző birtokában lévő kivonatos jegyzőkönyve szerint Szabó doktor nem értett egyet egy szocialista képviselő, dr. Schreiner László javaslatával, miszerint egészítsék ki a szöveget azzal, hogy az önkormányzat „Győr városában nemkívánatosnak” tartja a Magyar Gárdát. Ha ez kimondásra kerülne, akkor a képviselők, a városvezetés nem jelenhetne meg a szélsőséges, újfasiszta szervezetek rendezvényein.

> Szabó János

Szabó János győri ügyvéd. A Független Kisgazdapárt jelöltjeként szerzett országgyűlési mandátumot a megyében 1990-ben. A földművelésügyi miniszteri posztot 1993-94-ben töltötte be. 1991-ben kisebb kormányválság alakult ki, amikor az FKgP Torgyán József pártelnök vezette része kivált a koalícióból és a párt két részre szakadt. Az egyik rész maradt FKgP néven, a másik az Országgyűlésben előbb 36-ok néven működött, majd 1993-ban felvette az EKgP nevet, amely a koalíció tagja maradt. Ennek volt tagja Szabó János, aki ismert zenei előadója rendezvényeknek, mint az ősi magyar hangszer, a tárogató avatott megszólaltatója. A szocialista rendszerben dr. Szabó János katonai ügyészként dolgozott Győrött.

Szabó ellenezte ezt a kitételt, mondván, a Magyar Gárda jogilag bejegyzett egyesület, a „civil kurázsi” megnyilvánulásaként nem ítéli el, sőt üdvözli a Magyar Gárdát. Jelenléte ugyanis visszatartó erejű, hiszen a cigányok által elkövetett bűncselekmények döntő hányada vagyon elleni, tehát amit a lakosság nagy többsége felhalmoz, azt a kisebbség jogtalanul fogyasztja.

Kiirtás vs. eltartás

Szabó János Szabó János szerint a cigányok nagy része nem szeret tanulni, dolgozni, éppen ezért önvizsgálatot javasolt nekik. Két megoldást tud elképzelni a „probléma kezelésére”: az egyik a kiirtás, a másik az eltartás. A kiirtás szóba sem jöhet – mondta -, így marad az eltartás. Azt , álláspontja szerint látni kell, hogy a Magyar Gárda nem ok, hanem okozat.

A bizottsági ülésen részt vett Pádár László (MSZP-s önkormányzati képviselő), a Cigányok Érdekvédelmi Szövetségének megyei elnöke is, aki szélsőséges nézeteket vallónak nevezte Szabó Jánost. Szerinte a Magyar Gárda megalakítása, illetve a történtek előrevetíthetik az 1944-ben történtek árnyékát. Győrben példaértékűnek mondta a romákhoz való hozzáállást, ezért különösen nem méltó, ha a Magyar Gárdát nem merik nemkívánatosnak minősíteni. A Hírszerzőnek annyit tett hozzá: „A bizottsági ülésen elhangzottak minősítik önmagukat.”

A bizottság egyébként nem támogatta a Magyar Gárda név szerinti elítélését.

Az MDF elhatárolódott volt jelöltjétől

Szabó János a legutóbbi parlamenti választáson – nem párttagként – a Magyar Demokrata Fórum színeiben indult a győri 2. számú választókerületben. Megkérdeztük az ő álláspontjukat is.

Az MDF győri szervezete elhatárolódik Szabó János személyétől. Mint Szabó József, az MDF győri frakcióvezetője a Hírszerzőnek elmondta, attól a pillanattól kezdve, amikor a választások előtt Szabó János – velük nem egyeztetve – visszalépett a Fideszes Szakács Imre (megyei önkormányzati elnök) javára, az MDF megszakított minden kapcsolatot a volt kisgazda politikussal. Mostani kijelentéseivel természetesen nem értenek egyet, és elhatárolódnak tőle.

A Fidesz győri szervezetének szóvivője, Bakács László még délelőttre ígérte állásfoglalásuk kiadását.

Herkely Ákos, a közigazgatási bizottság KDNP-s elnöke későbbre ígért nyilatkozatot. Herkelyék nemrég kiléptek a Fidesszel közös frakcióból, és önálló képviselőcsoportot hoztak létre a győri közgyűlésben.

Dusza András

One Response to “„Kiirtani vagy eltartani” a cigányokat? – Az Antall-kormány minisztere a Magyar Gárda mellett”

  1. kiss béla

    Az állat is tudja ki tartja el, ahoz ragaszkodi sőtt meg is védi pld a kutya .De ezek azokat útálják és tartják rettegésben akik eltartják őket.Rosszabbak mint az állatok.