Forrás: NOL

Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”

NOL * Lapzsemle * 2008. január 21.

Hogyan úszta meg dr. Kende az „erőszak elleni tüntetést”?

A Népszavában Popper Péter pszichológus írt rövid cikket arról a konfliktusról, ami pénteken este a Vas utcában alakult ki a gárdisták demonstrációján megjelentek (lásd erről lapunk beszámolóját: Fáklyás mars a Vas utcában / A gárdafőkapitány szerint szervezete csak az állampolgárok biztonságérzetét szeretné erősíteni) és egy ismert médiaszemélyiség között. Dr. Kende Péter a közelben megállva figyelte a cigányellenes gárdista-demonstrációt, de a távozó tüntetők egy idő után fenyegetően körülvették.

„…a nyilvános szereplésekhez hozzászokott dr. Kende megérezte, hogy most szokatlanul nagy baj van. Pillanatok múlva meglincselik. A végső pillanatban rendőrök érkeztek. Tízen körülvették dr. Kendét, s gumibotjukat a kezükben tartva, lépésről lépésre tolták szét a fenyegetőző tömeget. Így körbefogva egy rendőrautóhoz menekítették, s azzal elvitték a néhány sarokkal odébb várakozó saját kocsijához” – írja a többi között Popper Péter.

„Miért ment oda dr. Kende, egyedül?;

– Hol voltak a többi baloldaliak, különösen a cigányok, cigány vezetők?” – tesz fel néhány kérdést cikke végén Popper Péter, és mindjárt „Cáfolatokkal” is szolgál.

A részleteket lásd a „>

Miért távozik Gál J. Zoltán?

A Hírszerző tudni véli, milyen okok vezettek a miniszterelnök kabinetfőnökének távozásához (a hivatalos indoklásban szereplő „családi okokon” – első gyermeke megszületésén – túl. ) „Gyurcsány Ferenc környezetében állítják: a döntés egyedül Gál J. Zoltáné volt, de az MSZP-ben sokan úgy tudják, Kiss Péter kancelláriaminiszternek jelentős szerepe volt abban, hogy a kabinetfőnök távozik. Az igazság a kettő között lehet: fúrták rendesen, de a saját döntése volt, hogy távozik.”

(…) Ugyanakkor hivatkoznak a kancálláriaminiszter egyik munkatársára, aki szerint Gál J. Zoltánt „valójában nem is Kiss Péter, hanem a frakció fúrta, különösen a reformok kommunikálása miatt. Nem tett jót a megítélésének az sem, hogy decemberben egy sokmillió forintért vásárolt kamu tanulmány miatt távoznia kellett helyettesének, Pimper Richárdnak, akit egyébként Szetey Gábor személyügyi államtitkár választott a posztra, nem Gál J. Zoltán.

Az MSZP vezető politikusai között is az az általános vélemény, hogy Gyurcsány Ferenc feláldozta legfőbb bizalmi emberét, aki már hét éve jóban-rosszban kitart mellette, valamint az, hogy csak idő kérdése, és Kiss Péter mindent elér, amit csak akar.” >

Tudja-e a jobbkéz, mit csinál a szélsőjobb-kéz…

Várkonyi Tibor a Népszavában arról írt publicisztikát, hogy a Fidesz külügyi szakpolitikusa, Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke méltánylandó gesztussal levelet írt a visszavonuló Tom Lantoshoz, a washingtoni képviselőház tagjához. Németh Zsolt levele „szívhez szóló elismerő sorokat” tartalmaz.

Várkonyi azonban arra is emlékeztet, hogy „néhány napja a Fidesz közeli napilap egész oldalas csúnya gyalázkodó cikket közölt ugyanerről a Tom Lantosról, és az írás éppen azért marasztalta el őt, mert állítólag annak idején a határon túli magyarok „ellenében” Ceausescunak hízelgett. Voltak még ennél is nagyobb gorombaságok, az újság megszokott stílusában.”

„Most tehát az a kérdés, hogy ebben a fontos, időszerű politikai kérdésben a jobb kéz tudja-e, mit cselekszik a szélsőjobb” – kérdezi a publicista. >

Kis János-interjú a Hetekben

„Nem tudom, hogy ezzel a helyzettel mit lehet kezdeni” címmel jelent meg a Hetek című hetilapban interjú Kis János filozófussal. „Bár a balliberális közírók többsége védelmébe veszi Gyurcsány őszödi beszédét, addig Kis János filozófus szerint az elmúlt másfél év bizonyítja, hogy mekkora hibát követett el akkor a miniszterelnök. Az SZDSZ alapítója a Heteknek adott interjújában úgy vélte: a baloldal népszerűségvesztése úgy biztosan nem fordítható vissza, ha a koalíció eltáncol meghirdetett reformpolitikájától” – olvasható a bevezetőben.

>

Válasz a „magyar holokausztot” emlegető Wass-rajongónak

Fekete György írja „Dermedten” címmel az Élet és Irodalomban Kádár Péternek, a IV. Kárpát-medencei Wass Albert-szavalóverseny szentendrei selejtezője lebonyolítójának címezve:

„Megjelent valami (Kádár Péter: Észrevételek. ÉS, 2008/2.). Azóta fütyülök annak bizonyítására, hogy Wass Albert gyilkolt vagy nem, hogy háborús bűnös volt-e vagy nem, hogy megérdemli-e az író-költő rangot vagy nem. Fütyülök a tiszteletére szervezett szavalóversenyekre is, mert azok egyik rendezője-szponzora leírta: „Ideje volna a 87 éve tartó magyar holokausztról őszintén beszélnünk. Helyére kéne végre tenni, azt hiszem” (kiemelés tőlem – F. Gy.). Hiszen miféle felfogást, iszonytatóan emberellenes, emberiségellenes személyiségműködési bajt hordozhat magában az, aki a holokauszt fogalmát ennyire sértő, bántó, kegyelet nélküli módon alkalmazza?”

(…)Fekete György úgy döntött, hogy „…mindenféle érvelés, áludvariaskodó „vita” helyett idemásolom – egy hiteles túlélőtől – az illetőnek (meg minden vele szóba állónak), hogy mi is az a holokauszt…”

Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban című visszaemlékezéséből származó idézetek után () Fekete György így zárja írását:

„Bízom benne, hogy amíg Kádár Péter nem gyakorol nyilvános bűnbánatot, addig a tisztességes, jó érzésű emberek, amennyiben tudomást szereznek ezen nézetéről, nem fogadják a társaságát – semmiféle módon. És így kell eljárnunk az összes hasonló, elhíresült „hazafival” (az apa-fia református lelkész Hegedűsékkel és a többi árpádsáv-pártival stb.). Mert a civil társadalom ilyetén ellenállása híján a demokrácia védtelen, s a náci-nyilas beszéd elleni minden törvény is csak üres maszlag.”>

Racsmány Mihály ugyancsak Kádár Péternek válaszolva arról az elképzeléséről fejti ki véleményét, „miszerint a szavalóverseny hatására néhány Esterházy- és Kornis-olvasó kedvet kap Wass Albertet olvasni…”

Racsmány Mihály ezt „meglehetősen valószínűtlennek” gondolja. „Mint optimista ember inkább úgy vélem: előfordulhat, hogy néhány Wass Albert-olvasó – ezen a nyomvonalon haladva – kezébe veszi Nyírő és Bánffy Miklós könyveit, majd – érzékelve a különbséget – Tamási Áront, folytatja Kányádival és Sütő Andrással, végül Páskándin és Kovács András Ferencen keresztül eljuthat akár Esterházy vagy Kornis olvasásáig is.” >

További szöveggyűjteményeink alapján bárki megítélheti, hogy Kádár Péter jó tanítványa-e Wass Albertnek:

>

>

>

>

Középkori legendát is előkerítettek a körmendi gyerekgyilkosság szélsőjobboldali „elemzői”

A Hírszerzőn olvasható cikk felvezetőjét idézzük: „A körmendi gyerekgyilkosság körüli bizonytalanságok a zsidó vérvád legendáját is napvilágra hozták. 2007 nyarán a magyar radikális jobboldal egyik lapja, a Magyar Jelen hosszú cikket tett közzé, melyben részletes vizsgálódásaikra hivatkozva azt állítják: a meggyilkolt körmendi kislány zsidó rituális gyilkosság áldozata lett, melyhez így, vagy úgy köze van, vagy lehet a rendőrségnek, az SZDSZ-nek, és Salomon Berkowitz Traubi-gyáros üzletembernek egyaránt.”

(…) „Toroczkaiék okfejtése meglehetősen nagyvonalúan bánik a tényekkel. Az azóta számtalanszor cáfolt tiszaeszlári vád elemeit veszik alapul. Fontos momentum szerintük, hogy például mindkét eset április elsején történt. A szerzők a körmendi bűneset leírásai alapján azt is biztosra veszik, hogy a lány nyakán fültől-fülig érő saktervágás található.” >

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!