A XXI. század csendőrsége lesz a Magyar Gárda – mondta a szervezetet alapító Jobbik alelnöke keszthelyi irodaavatójukon. Szegedi Csanád cigánybűnözésről és a „közel-keletiek” gazdasági térnyeréséről beszélt, miközben a helyi gárdakapitány arról: szervezetük nem antiszemita és nem rasszista. Kapott a Jobbiktól a katolikus egyház is, amely tavaly még megáldotta a gárda zászlaját, ezúttal viszont megtagadta a gesztust.
Közös irodát avatott szombaton a Magyar Gárda és az egyesületet alapító Jobbik Keszthelyen, mégse tűnik harmónikusnak a két szervezet viszonya. Ugyanis míg a gárda helyi kapitánya, Magyar Zoltán arról szónokolt, hogy szervezetük nem antiszemita és nem rasszista, Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke cigánybűnözésről beszélt, illetve arról, hogy a magyar földeket „közel-keletiek” fogják felvásárolni. Az alelnök azt is hozzátette: a Magyar Gárda XXI. század csendőrsége lesz.
A szervezők értetlenül álltak az előtt, hogy a veszprémi érsek nem engedélyezte zászlójuk megszentelését. Simon Gábor helyi káplán vállalta ugyan a szertartást, de ezt végül a főegyházmegye vezetője nem engedélyezte a „gárda magyar társadalomra gyakorolt megosztó hatása miatt.” A Jobbik alelnöke emiatt élesen bírálta Márfi Gyula érseket, aki „leszélsőjobboldalizta” a gárdát, s szerinte „az egyház ezzel saját magát minősíti”. Emlékezetes, hogy tavaly augusztusban, a szervezet zászlóbontásán még Dévényi Ferenc katolikus pap szentelte fel az árpádsávos lobogót – igaz, egyháza tudta és beleegyezése nélkül, vizsgálat mégsem indult ellene. Ha káplán nem is szentelte fel a zászlót, ott volt a rendezvényen egy prominens helyi lakos: vitéz lovag Kustos János nemzetőr dandártábornok, aki szalagot kötött a gárda lobogójára.
A keszthelyi rendezvény alatt a rendezők szóváltásba kerültek egy asszonnyal, akinek nyakában Dávid-csillag függött. A vele lévő két emberrel együtt el akarták küldeni a térről, ők azonban maradtak. Később roma gyerekek és felnőttek is megjelentek a téren, de atrocitás nem történt.
A távirati iroda kérdésére, hogy vannak-e büntetett előéletű tagjai a gárdának, ahogy azt a Népszabadság egyik írásában megemlíti, Szegedi Csanád azt mondta: erről nincsenek információi. A felvételi procedúra elvileg kizárná, mert háromszoros szűrőn kell átesnie a jelentkezőknek, de hozzátette: „nem vagyunk állami szerv, hogy átvilágítást végezzünk”.
Mint arról beszámoltunk, nincs még kitűzve az első tárgyalási nap a gárda feloszlatásának ügyében, noha ezt a Fővárosi Főügyészség december 17-én kérte, arra hivatkozva, hogy a gárda tevékenysége „mások jogait és szabadságát sérti”. Vona Gábor, a gárda és a Jobbik elnöke erre azt állította, semmi rosszat nem tettek, nem félnek a bírósági eljárástól, később már arról beszélt: ha kell, újra alakulnak.
Népszava Online
