Népszabadság * Tanács István * 2008. január 19.







Novák István Ybl-díjas építész hetvenéves lett
Kép: Bellányi TímeaZsúfolásig megtelt a szegedi városháza házasságkötő terme Szeged korábbi, Makó és Szarvas jelenlegi főépítésze, a hetvenéves Novák István tiszteletére rendezett ünnepségen. Bár az Ybl-díjas Novák szavának súlya van ma is Szegeden, nyilvánvaló szeretetből és tiszteletből jött el olyan sok és sokféle értelmiségi, politikus, művészember.
Novák István városai címmel könyvet jelentettek meg az alkalomra – a szép kiadású kötet támogatói között önkormányzatok, vállalatok sora szerepel.
Egy fiatal ember is lehet jó főépítész, de Novák István úgy tartja: fontos a tapasztalat, a szakmai múlt. Ő 1995-ben, jó életkorban kapta Szalay István akkori polgármester felkérését, és jól döntött, hogy igent mondott. Szent Ágostont idézte, aki a kompromisszumkötés kényszeréről is szólva úgy fogalmazott: látom a jobbat, és mégis a rosszabbat választom. Nem a rosszat tehát, csak a kevésbé jót. Engedünk az ideálisból, hogy a jó megvalósulhasson. Ennek jegyében Novák István folyamatos párbeszédben állt mindenkivel, aki véleményt formált konkrét épületekről, városképről, a belváros rekonstrukciójáról: a jezsuita rendház főnökével és az izraelita hitközség elnökével, a legkülönbözőbb pártállású politikusokkal, az egyetem vezetőivel, értelmiségiekkel és egyszerű emberekkel, akik a rendszeresen megtartott hivatali fogadóóráin megjelentek. Volt ideje beszélgetni emberekkel, mert tudott csapatot építeni, és tudta azt működtetni, így csak a legfontosabb ügyekkel foglalkozott személyesen.
Novák István nevéhez fűződik Szegeden a Kárász utca és a Klauzál tér rekonstrukciója, amelyet 2003-ban Europa Nostra Díjjal jutalmaztak. Ő kezdte el a Szent István tér azóta befejeződött felújítását is. Ha egy város szíve nincs rendben, akkor elsőként azt kell meggyógyítani, mondta, visszatekintve azokra az évekre. Erősen megérintette, amikor – menet közben, készülve a városközpont megújítására – Bálint Sándor néprajztudós, „a legszögedibb szögedi” könyvében egy helyen arról olvasott: a török hódoltság előtt, a késő középkorban Szeged „a magyar Firenze szerepére készülő reneszánsz város volt”. Az ókor építészete és szobrászata jelen volt a középkorban – nagyon jellegzetes helyi vonásokkal kiegészülve -, és jelen van a megújított városközpontban is: a térburkolatban, a Kárász utca elején felállított köszöntőszobrokban, amelyeket sokan értetlenül fogadtak először. Hiszek a kultúra folyamatosságában – fogalmazta meg, amit erről gondol.
Makó és Szarvas – két kisváros, amelyekben Novák István ma is ellátja a főépítész feladatát. Szarvast az Alföld legszebb természeti környezetű városának tartja. Mesterétől, Pogány Frigyestől tanulta, hogy az ember életében a természeti környezet fontosabb az épített környezetnél. Az építész arra törekedjék, hogy az épített környezettel lehetőleg ne rontsa a természeti környezet minőségét, vallja. Szarvason ez talán sikerült. Makó nagy változás előtt áll: vezetői fürdővárossá szeretnék változtatni. A Hagymaházat megalkotó Makovecz Imre tervezi a termál- és gyógyfürdő leendő épületét, Novák István egy fürdővároshoz, idegenforgalmi központhoz méltó városközpontot fog kialakítani.
Hetvenéves vagyok, mondta Novák, jólesne, ha kicsit kevesebb feszültség venne körül, ha lassulna a tempó. De nem lehet leállni, hiszen ha azt is szeretném még látni, ahogyan Makó átalakul és megszépül, akkor tennem is kell érte.

