Egyiptomban fejezte be közel-keleti körútját az amerikai elnök. A látogatás fő célja az amerikai béke terv elfogadtatása volt. Az elnök kiállt a palesztin állam megteremtése mellett és újra figyelmeztetett arra, hogy Irán ma a terrorizmus fő támogatója a világon. A békekezdeményezés nem aratott osztatlan sikert. Az izraeli kormányból az egyik jobboldali párt máris kilépett, tiltakozásul Jeruzsálem felosztása és a zsidó telepek tervezett felszámolása miatt.
Nyolc napot töltött a Közel-Keleten az amerikai elnök. George Bush az út során számos szimbolikus programon részt vett. Ellátogatott a jeruzsálemi Jad Vasem múzeumba, ahol kijelentette, hogy a szövetségeseknek a második világháborúban bombázniuk kellett volna az Auschwitzba vezető vasútvonalakat. Meglátogatott Szentföldi zarándokhelyeket, többek között Jézus lakóhelyét a Genezáreti-tó partján. Az öböl-menti arab államokban pedig a keleti múlt és a huszonegyedik századi luxus találkozásával ismerkedett.
A jelképek mellett azonban George Bush útjának fő célja az volt, hogy meggyőzze az izraeli valamint a mérsékelt arab vezetőket arról, hogy támogassák azt a béketervet, amelyet az elnök az idei év legfontosabb céljának nevezett.
Az elnök szerint 2008 a szavak helyett a cselekvés éve lehet a térségben. Az elnök nyolcnapos körútját Izraelben kezdte meg, amelyet az Egyesült Államok szoros szövetségesének nevezett.
Bush azt reméli, hogy még idén létre lehet hozni a palesztin államot. Ennek azonban egyenlőre számos akadálya van. A terv kritikusai szerint a Gázai-övezet sorsa előrevetíti azt, hogy milyen is lenne egy jövőbeli palesztin állam. 2005 augusztusában az izraeli hadsereg a Saron-kormány rendeletére kivonult Gázából, és felszámolták az összes zsidó települést. 8000 embert telepítettek ki otthonaikból, majd le is rombolták a házakat. 2006 januárjában a Hamasz radikális szervezet nyerte meg a palesztin választásokat. A Hamasz először Gázában sajátította ki a hatalmat. Véres összecsapásokban lefegyverezték Mahmúd Abbasz kormányának fegyvereseit és átvették az ellenőrzést Gáza felett. A Hamasz a Jordántól nyugatra fekvő palesztin területeken is népszerű.
A kritikusok szerint intő jel a gázai példa, mivel amennyiben a Hamasz elfoglalná a Nyugati Partot, Tel Aviv és Izrael középső sűrűn lakott területei olyan rakétatámadásoknak lennének kitéve, mint ma a Gázai-övezethez közeli városok.
Ehud Olmert kormánya azonban tagadja, hogy a béketerv veszélyeztetné Izraelt.
Világos, hogy senki nem fog kivonulni a nyugati part semelyik részéről sem, hogy lehetővé tegye egy terrorista bázis kialakulását ezen a helyen, ahonnan a rakéták számára elérhetővé válik Izrael – nyilatkozta Mark Regev kormányszóvivő.
Uzi Landau volt izraeli belügyminiszter szerint azonban 2006 nyarán, a Hezbollah elleni háború idején nem sikerült megvédeni a civil lakosságot: „Tudjuk, mi történ tavaly a második libanoni háborúban, mikor Izrael északi részén egymillió embernek kellett óvóhelyekre menekülnie a Hezbollah által északról kilőtt katyusa rakéták miatt.”
Az amerikai terv szerint a palesztin állam a Jordán nyugati partján jönne létre. Ezen a területen ma 250000 zsidó él, akiknek a sorsa bizonytalanná válik.
A zsidó telepek felszámolása csak egyike a megoldandó kérdéseknek. A rövidre szabott egyéves határidőn belül sok vita várható még, többek között tervezett Jeruzsálem felosztásáról és a palesztin menekültek visszatéréséről.
Kérdés, hogy minderre jut-e elég ideje a 2009 januárban távozó amerikai elnöknek. A választ nem tudni, ám George Bush annyit máris elért, hogy legalább egy héten keresztül nem az iraki háború hanem a békekezdeményezések kapcsán szerepelt a híradásokban.
