Feljelentést tett a Deport „56 nevű szervezet vezetője Toller László ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt. Szerdahelyi Szabolcs azt kifogásolja, hogy a szocialista honatya annak ellenére megkapja parlamenti képviselői fizetését, hogy vagyonnyilatkozatát felesége írta alá. Eközben egyre többen vállalják magukra a Toller cselekvőképtelenné nyilvánítását kezdeményező korábbi, pécsi levelet. Jogászok szerint kérdéses, hogy a Deport feljelentése megállja-e a helyét. A szakértők kiemelték, hogy amíg Tollert a bíróság nem helyezi gondnokság alá, addig cselekvőképes, ami azt is jelenti, hogy képviselői mandátumát nem vesztette el.
Toller Tünde átveszi férje helyett Pécs díszpolgári címét Tasnádi Péter polgármestertől Fotó: MTI Feljelentést tett a Deport „56 nevű szervezet elnöke a másfél éve kómában fekvő Toller László szocialista képviselő fizetése ügyében az ORFK-n. Szerdahelyi Szabolcs jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt kért eljárást azok ellen, akik felelősek azért, hogy 2007. január 31-e után is folyamatosan utalják a parlamenti képviselő tiszteletdíját és költségátalányát. Azzal érvelt, hogy a képviselők minden év január elsejétől kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, ennek elmulasztása esetén tiszteletdíjban nem részesülhetnek, képviselői jogaikat nem gyakorolhatják. Toller László felesége, Toller Tünde tett ugyan férje helyett vagyonnyilatkozatot, de az Szerdahelyi szerint joghatályosnak nem fogadható el, mert ezt csak akkor tehette volna, ha ő lenne az érintett gondnoka. Jogászok ugyanakkor lapunknak hangsúlyozták, mivel Toller jelenleg jogilag cselekvőképes, gondnoka nem lehet.
Mint ismert, Toller László MSZP-s képviselő 2006. június 19-én, Dombóvár közelében szenvedett balesetet szolgálati gépkocsijával. Az autót vezető Szőke János később a kórházban belehalt sérüléseibe, Toller pedig tartós egészségkárosodást szenvedett, azóta kómában van.
Alig egy hete derült ki, hogy névtelen bejelentő kezdeményezte a pécsi polgármesteri hivatalnál Toller László cselekvőképtelenné nyilvánítását, ám az ügy azóta jócskán továbbgördült. Január 10-én egy baranyai hírportálon, a bama.hu-n jelentkezett a névtelen levél írója, közleményében motivációiról és további névtelenségének okáról írt. Leszögezte: nem rosszindulat vagy politikai cél motiválta, egyszerűen a kialakult helyzetet szerette volna orvosolni. Meglehetősen nagy port kavart névtelenségéről azt írta, ahhoz családja biztonsága érdekében továbbra is ragaszkodik.
A cselekvőképtelenné nyilvánítást magukra vállalók tábora azonban tovább gyarapodott. Úgy tudjuk, még aznap délután telefonon felhívta valaki egy pécsi internetes napilap szerkesztőségét, és közölte: valójában ő a levélíró. Az első jelentkező egyébként egy internetes portál egyik fórumára hivatkozott. A bama.hu-ra elküldött levelében arra utalt, hogy a beadvány szövegét ott fogalmazta meg egy másik fórumozó, ő pedig továbbította a hivatal felé. Maga a fórum november 15-én alakult, egy nappal az ominózus levél továbbítása előtt. A bejelentések nyomán végül a szekszárdi gyámhatóság kezdett vizsgálódni. Az eljárás a bíróságon folytatódhat.
A Fidesz-KDNP pécsi közgyűlési frakciója a korábbiaknál visszafogottabb közleménnyel hívta fel magára a figyelmet múlt pénteken. „A Toller László egészségi állapota és cselekvőképessége körüli ügy – a mi olvasatunkban – emberi méltóságról és kegyeletről szól, de szól felelős érdekképviseletről is. A kialakult, zűrzavaros helyzet véleményünk szerint emberi méltóságában sérti Toller Lászlót, ezért már korábban megoldást kellett volna találni a kialakult állapotra – a pécsiek és a családja érdekében is” – olvasható a közleményben, amely így zárul: „A mi részünkről várjuk a hivatalos eljárás és vizsgálat végét, de úgy hisszük, egy hatóság helyett már döntenie kellett volna az erkölcsnek és az emberségnek.”
Az Országgyűlés elnöke Toller képviselői fizetése kapcsán közleményében tegnap úgy fogalmazott, a tavaly tavaszi ülésszak első ülésnapján tájékoztatást adott a parlamentnek a vagyonnyilatkozatokról. Szili Katalin szerint a törvény által előírt határidőben valamennyi képviselő eleget tett vagyonnyilatkozat-leadási kötelezettségének, így valamennyien gyakorolhatják képviselői jogaikat. Hangsúlyozta, a tájékoztatás ellen nem érkezett kifogás, azaz az Országgyűlés azt elfogadta. Kiemelte, a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatosan bárki kezdeményezhet vagyonnyilatkozati eljárást, de ezt senki nem tette meg, így Toller vagyonnyilatkozatával a mentelmi bizottság nem foglalkozott. A házelnök azt is közölte, az Országgyűlés Hivatala költségvetésének végrehajtásáért a hivatal gazdasági főigazgatója felelős.
Szili közölte azt is, Toller állapota nem teszi lehetővé, hogy személyesen megvédje magát az „ízléstelen és méltatlan támadásoktól, ezért kötelességemnek érzem ezt most helyette is megtenni”. Megjegyezte, Toller „tartós kórházi ápolása vélhetően nem csekély összeget igényelne az állami egészségbiztosítótól, vélhetően többet, mint amennyit a család – nem beszélve a szeretetteljesebb körülményekről – jelenleg erre az ő juttatásain felül is fordít”.
Géczi József Alajos, az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke az MTI-nek megerősítette: a vagyonnyilatkozatok leadásakor szabálytalanságot nem találtak. Hozzátette: nincs olyan rendelkezés, amely szerint szabálytalan, hogy Toller vagyonnyilatkozatát a felesége írta alá. Szerinte ez az eset is bizonyítja, hogy pontosítani kellene a képviselők jogállásának kérdését.
Toller feleségét egyébként már a cselekvőképtelenséget indítványozó levél híre is megrázta, azóta pedig gyakorlatilag nap mint nap röppennek fel újabb és újabb hírek férje gondnokság alá helyezéséről, fizetéséről. Toller Tünde elsősorban a levélíró névtelenségét fájlalta, az azóta történtekről pedig annyit mondott: ez szégyen, méltatlan a férje nevéhez. Ugyanakkor hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a levélírót politikai célok is motiválták. A politikus felesége töretlenül bízik férje gyógyulásában. A család kedélyeit rombolja az is, hogy továbbra sem zárult le a per, amelynek gyanúsítottja Toller László balesetének feltételezett okozója, bár a következő, január 23-i tárgyaláson akár ítélet is születhet az ügyben.
Népszava-összeállítás
Amíg cselekvőképes, van mandátuma
Amíg valakit a bíróság nem helyez a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, addig nem lehet cselekvőképtelennek tekinteni – mondta el lapunknak több jogász. (A Ptk. szerint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik.) Futó Barnabás ügyvéd azt mondta, amíg Tollert nem helyezték gondnokság alá, addig van választójoga, ami azt is jelenti, hogy nem szűnt meg képviselői mandátuma. A mandátum ugyanis – egyéb esetek mellett – akkor szűnik meg, ha a képviselő elveszti választójogát.
Az viszont – közölte az ügyvéd – más kérdés, hogy ha a vagyonnyilatkozatot a képviselő nem írta alá, illetve felesége írta alá, akkor a nyilatkozat minek, illetve hogyan minősül. Ez több jogász szerint is kérdéses, annak ellenére, hogy a jogszabály nem mondja ki, hogy a vagyonnyilatkozatot saját kezűleg kell aláírni. Futó szerint egyébként, mivel az Országgyűlés nem perelhető, a Deport „56 feljelentése azokat az Országgyűlésben dolgozó tisztségviselőket érintheti, akik a képviselők juttatásaival kapcsolatos döntéseket hozzák. Azt viszont Futó és több más jogász is kétségbe vonta, hogy egyáltalán lehet-e helye a feljelentésnek. A hűtlen kezelést – ami szándékos bűncselekmény – kizártnak tartják. Többek szerint legfeljebb a hanyag kezelés kérdése merülhet föl, ami gondatlan bűncselekmény. Azonban a többség szerint ez sem állja meg a helyét. Mivel a mentelmi bizottság nem kapott kifogást Toller vagyonnyilatkozata ellen, nem is vizsgálta azt. Vagyis nem értesíthette az Országgyűlés illetékes hivatalnokait semmilyen, a képviselő vagyonnyilatkozatával összefüggő problémáról, akik így hivatalosan nem is értesülhettek arról.
Johnson szenátor újjászületett
Tim Johnson dél-dakotai demokrata szenátor életében drámai fordulatot hozott 2006. december 13. Az amerikai honatyát mentő szállította kórházba, kiderült, hogy agyvérzést kapott, egy veleszületett érrendellenesség okozta a bajt. A szenátusban 2006 novemberében szoros többségbe kerültek a demokraták, a tragédia fordulatot is eredményezhetett volna, hiszen ha meghal, az állam republikánus kormányzója valószínűleg republikánus politikust nevezett volna ki posztjára.
A szenátor azonban egy év elteltével újra aktívan dolgozik. Megoperálták, majd egy hónapig mesterséges kómában tartották. A 60 éves Johnson, aki egyébként gyógyult rákbeteg, ismét újjászületett: egyik oldala ugyan gyenge, s ezért kerekes székkel, illetve mankóval közlekedik, kicsit nehezen beszél, de szellemi képességeinek teljében van, s 2007 szeptembere óta ellátja szenátusi feladatait, azóta minden szavazáson részt vett, interjúkat ad, sőt bejelentette, hogy újraindul szenátusi helyéért.
A washingtoni kongresszus szabályai szerint a szenátusi karriernek csak a halál vet véget, a szenátor nem köteles lemondani posztjáról, ha tartós betegség miatt nem képes ellátni hivatalát. Johnson előtt már kilenc szenátor volt, aki betegsége ellenére hat hónapnál hosszabb ideig posztján maradt. Karl Mundt dél-dakotai republikánus szenátort 1969-ben érte szélütés, s bár nem tudott dolgozni, kitöltötte teljes hátralévő idejét 1972-ig.
Johnsonnal rendkívül szolidárisak voltak demokrata és republikánus kollégái egyaránt. Amikor még kómában volt, s nem lehetett tudni, hogy felépül-e, az etikai bizottság elnöki posztjára nevezték ki, noha átmenetileg demokrata szenátortársa látta el az ügyvezető elnöki feladatokat. A demokrata honatya megható ünnepség keretében tért vissza a szenátusba. Kollégái 2,4 millió dollárt gyűjtöttek szenátusi kampányához.
E. É.
Polgármesterként van táppénzen
Toller László jelenleg az Országgyűlés megválasztott képviselője, aki nem szerződéses munkaviszony, hanem más, a választott képviselőkre vonatkozó külön jogszabály alapján kap díjazást – derült ki Szili Katalin tájékoztatásából. Toller László polgármesterként van táppénzen, az ilyen típusú ellátás – baleset esetén – két évig jár, így táppénz-jogosultsága 2008. június 18-ig tart. Parlamenti hiányzását eddig folyamatosan igazolta a szocialista képviselőcsoport.
Saron két éve kómában
Fotó: MTI A napokban múlt két éve, hogy Ariel Saron izraeli miniszterelnök hirtelen rosszul lett dél-izraeli farmján. Mire a mintegy száz kilométer távolságban lévő jeruzsálemi kórházba szállították, elvesztette eszméletét – és azóta sem tért magához a kómából. Ez volt rövid időn belül második agyvérzése; több orvos véleménye szerint az első agyvérzés hibás kezelése volt a második okozója. Már aznap este Ehud Olmertet nevezték ki ügyvezető miniszterelnöknek. Ebben a minőségében vezette a kormányt a rövidesen megtartott választásokig, amelyekből a Saron által alapított Kadima („Előre!”) került ki, mint a legerősebb párt, Olmert levetette az „ügyvezető” jelzőt.
Egyáltalán nem volt könnyű Saron nyomdokaiba lépni. A politikus egyénisége évtizedeken át rányomta bélyegét az izraeli politikára – jó és rossz értelemben is. Ahol megfordult – a hadseregben, pártjában, a politikai vezetésben – mindenütt talált csodálókat és haragos ellenfeleket egyaránt. Őt tekintették a megszállt területeken létesült zsidó települések „atyjának”, de ő volt az, aki kezdeményezte a gázai zsidó települések felszámolását.
Megbetegedése után mindenki mintha elfelejtette volna Saron ellentmondásos tevékenységeit és nézeteit. Csak az ultraortodox fanatikusok mondták, hogy agyvérzése „Isten büntetése” volt vétkeiért. Az élet és halál között lebegő Saront hirtelen dicsfény kezdte övezni – főleg a 2006-os libanoni háború után: „Ha Saron maradt volna a kormány élén, minden másképpen alakult volna” – mondták a jobb- és a baloldalon is. Állapotáról idővel egyre rövidebb és rövidebb, végül csak pár soros tudósítások jelentek meg a sajtóban, ezek is csak nagy ritkán. De a politikai és katonai fejlemények kapcsán máig emlegetik a nevét. A korrupciós botrányokat, amelyekbe belekeveredett, szinte nem is említik – pedig annak idején politikai vetélytársai azt állították, hogy az egész gázai kivonulást csak azért találta ki, hogy elvonja a figyelmet ezektől a botrányoktól. Sőt, még a fiainak is mintha megkegyelmeztek volna állapota miatt. Omrinak, akit vesztegetési ügyek miatt börtönbüntetésre ítéltek, elhalasztották büntetése kitöltését „nehéz családi viszonyai” – vagyis apja állapota – miatt.
Saron fizetését és nyugdíját most is átutalják számlájára – de ez korántsem elég az ápolásával járó költségek fedezésére. A kórházi költségeket az államkasszából fedezik, de senki sem kérdi, hogy „ki állja a cechet” és mennyibe kerül az ápolás, illetve senki nem kéri a hatóságoktól, hogy „határozottan járjanak el az ügyben” – sem kormánypárti, sem ellenzéki, sem baloldali, sem jobboldali, sem zsidó, sem arab képviselők.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
