A palesztin külügyminiszter hálás a magyarok erkölcsi és anyagi támogatásért.
Mi már meghoztuk a magunk véres áldozatát, most Washington legfőbb térségbeli szövetségesén, Izraelen a sor – mondta a Magyar Hírlapnak budapesti tárgyalásai után Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter.
Rijád al-Malki: számítunk az európai segítségre (Fotó: Béli Balázs)
– Most, amikor Budapesten beszélgetünk, Bush elnök éppen izraeli és palesztin vezetőkkel tárgyal a közel-keleti békefolyamatról. Voltaképpen mit szeretnének elérni a felek?
– A két félnek meg kell állapodnia a létrejövő palesztin állam határairól, a menekültek visszatérési jogáról, a biztonságról és Jeruzsálem státusáról. Mindkét államnak eleget kell tennie azonban bizonyos előírásoknak. Izrael esetében az illegális zsidó telepeket kell felszámolni a megszállt területeken, Kelet-Jeruzsálemben helyre kell állítani a palesztin intézményrendszert és mintegy nyolcszáz úttorlaszt kell megszüntetni Ciszjordániában. A palesztinoktól a biztonsági infrastruktúra kiépítését, az erőszak megfékezését, a milíciák lefegyverzését és a szilárd jogrendszer kialakítását várják.
– Tapasztal-e változást az amerikai külpolitikában?
– Az Egyesült Államok elszántságát mutatja, hogy az annapolisi konferencia után Bush elnök a térségbe indult tárgyalókörútra. Az amerikai vezetés a viszály kétoldalú rendezését szeretné elérni, és nem avatkozik be harmadik, megfigyelő félként – pedig ez indokolt lenne. A kivitelezés ellenőrzését nem vállalja, ezért eredmény sincs, hiszen Izrael nem érdekelt a megállapodások végrehajtásában.
– Mi ennek az oka?
– Bush elnök mindkét fél részéről elkerülhetetlennek tartja a fájdalmas engedményeket. Mi már meghoztuk a magunk véres áldozatát, most tehát Washington legfőbb térségbeli szövetségesén, Izraelen a sor. A közvetlen amerikai beavatkozás érzékenyen érintené a két ország hagyományosan jó kapcsolatát.
– Hogyan vélekednek a békefolyamatról a szomszédos országok?
– Az arab országok racionális álláspontra helyezkedtek. Békekezdeményezésüket kiválóan jellemzi az a kijelentés, hogy ha Izrael kivonul a megszállt területekről, akkor hajlandók elismerni és békében élni vele. Izraelnek azonban nemcsak a palesztin területeket, hanem a dél-libanoni Sebaa farmokat és a Szíriához tartozó Golán-fennsíkot is el kell hagynia. A Közel-Kelet legerősebb muszlim állama, Irán a szélsőségeseket támogatja ugyan, de az Egyesült Államok Teheránt fontos szereplőnek tartja az iraki rendezésben, ezért szerintem a nyílt konfrontációt mindkét fél kerülni fogja.
– Hol húzódik az ésszerű kompromisszumok határa?
– Célunk a független palesztin állam megteremtése, Jeruzsálem fővárossal. A legfontosabb, hogy minden vitás kérdésben elvi szinten elismerjék igényeinket. A részletek megoldása – Izrael Állam érdekeinek megsértése nélkül – a mi feladatunk.
– A palesztin társadalom nagyjából fele a Hamasz harcmodorában bízik. Ilyen körülmények között létrejöhet-e az egységkormány?
– A Hamaszt a palesztin nép egy része hatalommal ruházta fel, ezért politikai realitásként számolunk vele. Az álláspontja más, de ha betartja a játékszabályokat és elismeri a mindenkire érvényes törvényeket, akkor mi készek vagyunk az együttműködésre. Párbeszédet és a nemzetközi egyezmények betartását várjuk a Hamasztól. Kormányunk úgy akarja biztosítani legitimitását, hogy az Izraellel kötendő megegyezést népszavazásra bocsátjuk, így nyerünk felhatalmazást a végrehajtáshoz. A palesztinok szilárd jogállamot akarnak, ehhez pedig mielőbbi választások kellenek.
– Említette, hogy szükséges lenne egy harmadik, közvetítő fél bevonása a békefolyamatba. Kaphat-e ebben szerepet Európa?
– Az Európai Unió arra kérte a palesztinokat, hogy szerezzék meg Washington jóváhagyását az annapolisi konferencián való részvételükhöz. Ez a tény jól érzékelteti az erőviszonyokat. Ha az EU hajlandó részt vállalni az egyezmények végrehajtásának ellenőrzésében és a születendő palesztin államintézményi és jogi hátterének kiépítésében, akkor esélyt kap arra, hogy külpolitikailag kilépjen az Egyesült Államok árnyékából. Európai segítséggel a Közel-Kelet mintaállama születhetne meg. A feladat óriási lehetőségeket rejt Magyarországnak is.
– Elégedett-e a palesztin-magyar kapcsolatok alakulásával?
– A palesztin nép hálával tartozik a magyaroknak azért az erkölcsi és anyagi támogatásért, amellyel évtizedek óta segítik küzdelmünket. Magyarország mintaértékű, hiszen az utóbbi években sikeresen alakította át intézményrendszerét, sokat tanulhatnánk önöktől. Budapest egyforma távolságban van Izraeltől és Palesztinától. Szükség van olyan országokra, amelyek mind két féllel jó kapcsolatokat ápolnak.
Speidl Bianka
