Népszabadság * Nyilas Gergely * 2008. január 11.
Rogozin Brüsszelben képviseli Vlagyimir Putyint
Kép: REUTERS – Sergei Karpukhin A szélsőséges nacionalista Dmitrij Rogozin lett Oroszország NATO-kapcsolatokért felelős állandó képviselője Vlagyimir Putyin tegnapi kinevezésével. Az államfő nem először bízza Moszkva képviseletét a Kremllel ellentmondásos viszonyban lévő, 44 éves politikusra. Rogozin öt éve az EU tárgyalópartnere volt, akkor Oroszország és a hozzá tartozó kalinyingrádi enklávé közötti összeköttetés feltételeiről állapodott meg. Erre a balti államok EU-csatlakozása miatt volt szükség.
A megbízás pikáns ízét nemcsak az adja, hogy a nagyorosz eszmékért kiálló Rogozin a NATO-t inkább fenntartással kezelendő szomszédnak, mint partnernek tartja, hanem az a politikai pálya is, amelyet az életrajza szerint öt nyelven beszélő, újságíró végzettségű Rogozin bejárt. Ő hozta létre öt éve a Kreml projektjének tartott Rogyina (Haza) pártot, amely az akkori választásokon elért, váratlanul magas, kilencszázalékos eredménye után az orosz vezetés szélsőjobboldali kritikusává lett. Később a párt az orosz főváros helyhatósági választásán idegenellenesnek minősített reklámfilm miatt nem vehetett részt, bár a hivatalos ok mellett a Rogyina önállósodása is szerepet játszott. A Kreml erősödő nyomása miatt Rogozin másfél éve, „a párt felszámolását megakadályozandó”, lemondott elnöki posztjáról, és létrehozta az Orosz Közösségek Kongresszusát (KRO), amely több szélsőséges csoportot egyesített. Eközben az idegenellenes Orosz Menetelés szervezőjévé vált, az orosz etnikumnak követelve az ország gazdasági és politikai hatalmát. A magát ellenzékként aposztrofáló orosz pártokra gyakran jellemző módon azonban a kormányt kritizáló nyilatkozatai lojálisak voltak Vlagyimir Putyinhoz. A kettősség jellemzi ideológiai alapjait is: részben antikommunista retorikára, részben szovjetnosztalgiára épít, hol többnemzetiségű, hol kizárólagosan szláv, pravoszláv birodalomról beszél. Ezzel együtt hajlamos a náci utalásokra is, 2006-os könyve nyitó fejezetének a Harcom címet adta, utalva Hitler Mein Kampfjára.
Brüsszelben Rogozin „Moszkva szelepeként” működhet majd: bár kinevezése után a korábbiaknál konstruktívabban nyilatkozott a NATO-ról, szerepe várhatóan a – főként belföldre szóló – hangos tiltakozások kimondása lesz, elsősorban a Cseh- és Lengyelországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszerrel és Koszovó tervezett függetlenségével kapcsolatban. A Kreml ezzel egyrészt kielégíti az „érdekeit védő nagyhatalom” képére vágyó rétegeket, másrészt lehetőséget ad Putyinnak arra, hogy konfliktust elsimító, mérsékelt és kiegyensúlyozott vezetőként léphessen fel.
