George Bush a béke ígéretével érkezett a Közel-Keletre. Az elnök szerint 2008 a szavak helyett a cselekvés éve lehet a térségben. Az elnök nyolcnapos körútját Izraelben kezdte meg, amelyet az Egyesült Államok szoros szövetségesének nevezett.
„Az országaink közti szövetség segít garantálni Izraelnek mint zsidó államnak a biztonságát. Közösen kell védekeznünk a terrorral szemben és határozottan ellen kell állnunk azoknak, akik ártatlan embereket gyilkolnak meg politikai céljaik eléréséért.” – mondta George Bush.
Az izraeli elnök szerint a következő tizenkét hónap az igazság pillanata lesz.
Simon Peresz üdvözlő beszédében kijelentette: „Az előttünk álló napok sors döntőek lesznek. Ha nem használjuk ki az időt a béke megteremtésére, a fegyverkezés, a háborús uszítás és a terror foglalja el a központi helyet.”
Bush tíz éve még texasi kormányzóként járt Izraelben, de hivatali ideje alatt most látogat először az országban. Az amerikai béke terv szerint még az év vége előtt létrejönne az önálló palesztin állam. A béketárgyalások legvitatottabb kérdése Jeruzsálem felosztásának a terve. Egy friss felmérés szerint az izraeliek nagy többsége, 68 százalék úgy véli, Jeruzsálemnek egységes izraeli kormányzás alatt kell maradnia, ám a kormány kész a város kettéválasztására.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök január elején egy interjúban elkerülhetetlennek nevezte a Jeruzsálem egy részének az átadását a leendő palesztin állam fővárosa számára. Olmert arra számít, hogy így Izrael nagyobb nemzetközi támogatást és biztonsági garanciákat kap majd. Az izraeli sajtó szerint erről még a novemberi Annapolisban tartott csúcstalálkozón született megállapodás, és a napokban az izraeli miniszterelnök erről egyeztetett Akabában Abdallah jordániai királlyal is.
Jeruzsálem megosztása egy izraeli és egy palesztin részre azonban olyan érzékeny kérdéseket érint, amelyek veszélybe sodorhatják a béketárgyalások tervezett menetét.
Az izraeli és palesztin tárgyalófelek hasonló megoldási javaslatról egyeztetnek, mint amit Clinton elnök készített hét évvel ezelőtt. A 2000 júliusában tartott Camp David-i tárgyalásokon Clinton azt javasolta, a zsidó részeket adják Izraelnek, az arab részeket pedig a palesztinoknak. A levegőből azonban jól látható, hogy Jeruzsálem igen zsúfolt város. Egyik negyed a másikat éri, így nem lehet egyetlen vonallal kettéosztani. A földről, az utcákról nézve pedig még világosabb, hogy Jeruzsálem zsidó és arab részekre történő felosztása korántsem egyszerű kérdés.
A tervezet szerint nemzetközi ellenőrzés alá kerülnének fontos keresztény emlékhelyek, mint a Gecsemáné-kert és a Szent Sír Templom.
Izrael 1967-ben, a hatnapos háború alatt foglalta el a város keleti felét. A jordán megszállás alatt álló Kelet-Jeruzsálemet egyesítették a város nyugati felével, és így több mint 2000 év elteltével Jeruzsálem újra Izrael fennhatósága alá került. Többen attól tartanak, hogy amit Izraelnek sikerült háború árán megszereznie, a tárgyalóasztalnál most elveszíti.
Az egymással szomszédos negyedek miatt Benjámin Netanjahu a biztonságot tekinti a legsúlyosabb kérdésnek. A volt miniszterelnök nemrég az Olajfák hegyén tartott sajtótájékoztatót, ahol ezt mondta: „Kivonultunk Gázából, ami egy iráni fegyverközpont lett. Láthatjuk, hány rakéta-becsapódás van a Negev nyugati részén. Minden ok nélkül lőnek. Itt élünk, a Hamasznak csak ide kell jönnie, és rakétákat lőni ránk. De nem kellenek rakéták, elég a kisebb fegyver is. Ha bárki megnézi, hogyan épülnek fel a városnegyedek, láthatja, mennyire össze van fonódva a lakosság.”
Az aggodalmak ellenére az annapolisi csúcstalálkozó óta nagy lendülettel folytatódnak tárgyalások. Jeruzsálem kérdése minden bizonnyal Geroge Bush közel-keleti útjának valamennyi állomásán szóba kerül majd, mivel az elnök még hivatali idejének lejárta előtt tető alá akarja hozni az új átfogó békemegállapodást.
