A magyar közszolgálati műsorkészítésből hiányzik a kreativitás, a bátorság, a világos cél, és még néhány dolog, ami miatt tragikus a köztévé műsorainak nézettsége. Ezt ráadásul a Magyar Televízió vezető munkatársai állítják, akiknek szándékai szerint mindez láthatóbbá is válik január közepén, amikor külföldi közszolgálati műsorokból rendeznek kétnapos vetítést és konferenciát a Millenáris Parkban mini INPUT címmel.
Az évente megrendezettINPUT, vagyis International Public Television olyan esemény, ahol közszolgálati tévéműsorokat, köztévéknek forgatott dokumentumfilmeket vetítenek, és a jelen lévő szakmai közönség egy hétig vitázik róluk. A mustrát 2010-ben Magyarországon rendezik meg, ennek előzményeként pedig január 18-19-én a Magyar Televízió és a Millenáris Park egy mini INPUT-ot szervez.
Eddig a dolog meglehetősen szakmai, tévé-közeli hozzáértők szerint azonban a közszolgálati műsorok mustrája remek alkalom lesz, hogy megvilágítsa: a magyar köztelevíziózás fényévekre van attól a színvonaltól, melyet a világ boldogabb felén sugárzott köztévés műsorok az értékesség, a tartalom és a nézhetőség tekintetében képviselnek.
A Millenárisra szervezett tévés szemlén ezért a Magyar Televízió vitát is rendez, ahol szakemberek és újságírók vitatkoznak majda magyar köztelevíziózás színvonalának okairól. Ennek bemelegítéseként csütörtök délelőtt Baló György MTV-műsorvezető, Sipos Pál kulturális főszerkesztő és Pálos György filmrendező beszélgetett a szemle jelentőségéről, és arról, miért nem képes a magyar közszolgálat nézhető és tartalmas műsorokkal kiszolgálni a közönséget.
Közszolgálati műsormegúszás
A résztvevők közös konklúziója szerint a magyar köztelevíziózás ma szerkezetileg alkalmatlan a nézhető és tartalmas műsorok előállítására, s ennek még több aktualitást ad a digitális átállás. Baló György rendszeresen kongatja emiatt a vészharangot: a prominens szakember szerint, ha az átállás a köztévé gyökeres szerkezet- és szemléletváltása nélkül zajlik le, akkor a közszolgálat végleg be fog csődölni.
A nézhetetlen műsorokra és a tehetséges műsorkészítők kallódására a kereskedelmi tévék túl gyors érkezése és az infrastruktúra meg a pénz hiánya a vissza-visszatérő magyarázat. Ezek alapvetően igazak is. A magyar köztelevíziózás legnagyobb baja azonban nem feltétlenül ez – hangzott el.
Digitális átállás az MTV-ben: már csak jó műsor kéne (Fotó: MTI)
Az egybehangzó vélemények alapján úgy tűnik, ebben a rendszerben nincs semmi, ami érdekeltté tenné a benne lévőket, hogy gyorsabban, rugalmasabban és értékesebben dolgozzanak.
A szakemberek szerint hiányzik a kreativitás a magyar műsorkészítőkből. Félnek a műsorok kiváltotta esetleges konfliktusoktól, és az egyéb kockázatok felvállalásától, a tévének pedig nincs jövőképe, stratégiája, célkitűzése, aminek iránymutatása alapján műsorokat lehetne készíteni.
Senkit nem is érdekel
Hollandiában halálos beteg rákosok életéről készítenek a halált, a szenvedést jobban megértető sorozatot, Németországban egy saját fiát figyelő Stasi-ügynök történetéről forgattak filmet, az izraeli televízió pedig olyan műsort készít, melyben az izraeli-palesztin konfliktus áldozatainak családtagjait próbálják meg egy asztalhoz ültetni. Magyarországon ezzel szemben a műsorok szervező elve láthatóan az ún.közszolgálati követelmények (vallás, kisebbség, kultúra, gyerekműsor) letudása.
Rudi Zoltán MTV-elnök hetekkel ezelőtt értékelő előadáson mutatta be a tévé elmúlt néhány évét. Az eredmények alapján nem kétséges, hogy a Magyar Televíziót az utóbbi pár évben sikerült a totális gazdasági összeomlás széléről visszahozni. Arra azonban még a tévéelnök is alig mondott valamit, hogy a tartósan alacsony, sőt némileg még csökkenő nézőszám-mutatókkal mit akar kezdeni a televízió, vagy maga a hosszabbításra pályázó tévéelnök, azon kívül, hogy elindítanának néhány új tematikus csatornát.
A műsorkészítés azért is mostohagyereke a tévézésnek, mert az elmúlt évek folyamatos, politikai töltetű vitái, ahogy a rádiónál is, csak azzal nem foglalkoztak, hogy a közszolgálati médiának hogyan és miről kellene nézhető és tartalmas műsorokat gyártania. A mostani beszélgetésen Pálos György meg is jegyezte: ő életében először egy INPUT-on vett részt olyan vitában, ami szakmai kérdésekről, nem pedig az egymás elleni áskálódásról szólt.
Kiss Ádám
