Forrás: Népszava

Ádám György jogászprofesszor szerint valójában nyertekFotó: Kertész Gábor Másodfokon, jogerősen is elutasította a Fővárosi Ítélőtábla a II. világháborúban csendőrök által megkínzott antifasiszta ellenálló, Pintér Mariann Legfelsőbb Bíróság (LB) elleni keresetét. Az ítélőtábla Sághy Mária vezette tanácsa ezzel helybenhagyta a Fővárosi Bíróság (FB) elsőfokú döntését, bár az indokláson némileg változtatott.

A 88 éves Pintér Mariann azért perelte be az LB-t, mert 2006-ban megsemmisítették Kristóf László csendőrnyomozó 1959-es halálos ítéletét. Kristófot és két társát Ságvári Endre illegális kommunista, antifasiszta ellenálló 1944-es megölése, továbbá négy ember szintén 44-es megkínzása miatt háborús bűntettben mondták ki bűnösnek, és az ítéletet végre is hajtották. Az LB azonban megsemmisítette a csaknem ötven évvel ezelőtti határozatot, és kimondta, hogy Kristóf László nem követett el háborús bűntettet. A kínzásokkal kapcsolatban azzal az indokkal mentették fel, hogy “az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a név szerint is megjelölt négy személy megkínzása milyen súlyú,­ milyen mértékű volt, elérte-e azt a szintet, amely szükséges a háborús bűncselekmény megállapításához”. Az LB döntése a még életben lévő egyetlen megkínzott, Pintér Mariann állítása szerint sértette személyiségi jogait.

Az ítélőtábla úgy ítélte meg: nem történt személyiségijog-sértés. Vagyis az, hogy az LB a két éve felülvizsgálati eljárásban az egykori csendőri eljárást másként ítélte meg, mint azt az 1959-ben eljáró bíróság tette, nem érinti Pintér Mariann személyiségi jogát. Az LB ugyanis jogi álláspontját fejtette ki. A tanácsvezető bíró hozzátette: természetesen van véleményük mindarról, amit az idős hölgy egykor elszenvedett, de ez a kötött eljárási keretek miatt nem juthat kifejezésre. Ráadásul elvi lehetőség sincs arra, hogy egy polgári perben megsemmisítsenek egy büntetőügyben hozott határozatot.

A tárgyaláson Pintér Mariann is felszólalt, és kifejtette: a csendőrnyomozó tavalyelőtti felmentésekor arra hivatkozni, hogy az nem háborús bűn, jogi dolog. De amikor ott volt megkötözve, akkor kínzói arra hivatkoztak, hogy háború van. Képviselője, Ádám György ügyvéd, holokauszttúlélő pedig ezúttal is kifejtette: az asszonyt akkor, amikor a csendőrök megkínozták, egész életére kiható sérelem érte. Lapunknak az ítélet után annyit hozzátett: bár a pert elvesztették, de valójában nyertek, hiszen eddig nem volt példa arra, hogy pert indítottak a Legfelsőbb Bíróság ellen.

Népszava-összeállítás

Comments are closed.