Egyelőre leállítják a kormányzati negyed projektet – így döntött tegnap a kormánykabinet. Ez elvileg azt jelenti, hogy később még megvalósulhat a beruházás, ám ebben kevesen hisznek. Egy biztos: a kormányfő a földművelésügyi tárca Kossuth téri épületébe költözik. A környék sorsáról hamarosan megkezdődnek az egyeztetések, Terézváros például kulturális funkciót látna itt szívesen. Mindentől függetlenül megépül a Westend City Center folytatása is.
Londonban ilyen a kormányzati negyed, a Whitehall köré csoportosulnak a fontosabb kormányzati épületekFotó: Népszava-archív Egyelőre leállítják a kormányzati negyed beruházását – jelentette be tegnap Budai Bernadett a kormánykabinet döntését. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével és a koalíciós pártok frakcióvezetőinek jelenlétében egyhangúlag született döntést a kormányszóvivő azzal indokolta, hogy a beruházás megtervezése óta felvetődött városrendezési tervek nagyban megdrágítják a kivitelezést. Emellett a közbeszerzési eljárás jelenlegi állása szerint nem látszik garantáltnak a többszereplős, árcsökkentő verseny. S az eredetileg kitűzött határidők teljesülése is kétséges.
A szóvivő azzal indokolta a döntést, hogy a kormány eredeti tervei szerint a minisztériumokat olcsóbban szerették volna működtetni, úgy, hogy eközben jöjjön létre Budapest belvárosában egy új negyed, amely lendületet ad a főváros fejlődésének. Erről az elképzelésről a kormány nem tett le, a kormányzati negyed projektirodája 2008 december 31-ig működik, az év végéig lezárják a tervezést, így a következő kormány dönthet majd arról, hogy megvalósítja-e a beruházást, avagy az állam tulajdonába került 8,5 milliárd forintos értékű telket más célra használják fel.
A kormányszóvivő közölte, az előkészítésre eddig a telken kívül 632 millió forintot költöttek, amiből 533 millió forint volt az úgynevezett dologi költség, míg a többi pénz bérre, illetve személyi juttatásokra ment el. Az idei költségvetésben a kormányzati negyed megvalósítására elkülönített 8,2 milliárd forint a költségvetés megtakarításait szolgálja majd. A szóvivő ugyanakkor nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a költségvetésbe szintén betervezett, a minisztériumok épületeinek eladásából befolyó 30 milliárd forint kiesésével, a tárcák ugyanis a beruházás megállítása miatt nem tudnak kiköltözni az épületből.
Költözik viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a parlament épületében működő kormányzati szervek. A kormányfő az eredeti terveknek megfelelően az agrártárca épületében kap hivatalt, itt tartják majd várhatóan a kormány üléseit is. A költözés időpontját azonban még nem lehet tudni.
A kormányzati negyed építési tervpályázatát eredetileg kiíró Kincstári Vagyoni Igazgatóság még december 31-i megszűnése előtt „nemlegesítette” a pályázati kiírást, ám ezt akkor a KVI megszűnése miatt nem hirdették ki, amit most a jogutód Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tesz majd meg.
Aligha meglepetés, hogy végül lemondták a projektet, ha tekintetbe vesszük az előzményeket. Lapunk már többször megírta, hogy szakemberek sokasága figyelmeztetett az előkészítetlenségre, arra, hogy nem megfelelő alapossággal és nem megfelelő körültekintéssel fogtak bele egy itthon gigaberuházásnak számító fejlesztés hátterének megteremtésébe. Építészek már régóta mondják, hogy így szinte képtelenség alaposan átgondolni és megtervezni egy városrésznyi méretű projektet, s az utóbbi időben a kivitelezői pályázaton sorra egymás után visszalépett fejlesztők is ezt emlegették magyarázatul, amiért a sok bizonytalanság okán nem tudtak minden szempontból kifogástalan ajánlatot tenni. Akadályok persze nem csak e téren gördültek a projekt megvalósításának útjába, hiszen több ízben is felvetődtek problémák az érintett telek tulajdonjoga körül.
Közvetett érvek is szóltak a projekt elhalasztása mellett, hiszen az irodapiac meglehetősen telített, s nagyjából 500 ezer négyzetméternyi új irodaterület átadására lehet számítani a 2008-2009-es esztendőben. Ilyen körülmények között pedig csak meglehetősen nyomott áron lehetne 2009-től kezdve piacra dobni a ma a minisztériumoknak helyet adó ingatlanokat.
A jelenlegi körülmények között nem lehetett másképp dönteni, bár igaz, hogy a projekt megvalósításának lehetetlensége nem most vált világossá – összegezte Finta József építész, aki a Nyugati pályaudvar környékének városépítészeti tervezésével foglalkozott. A Finta és Társai Építész Stúdió vezetője szerint eleve képtelenség lett volna elkészíteni a komplexumot a megnevezett 2009-es időpontra. Nemcsak az előkészítetlenség miatt volt eleve kétséges a projekt sikere, hanem a sürgetettség miatt is; rendkívül szoros határidőket szabtak meg a folyamatok szinte valamennyi fázisában. Nem volt elég idő a nemzetközi tervpályázat lebonyolítására sem.
Sokkal hamarabb kellett volna tisztázni a környék egészének kialakítása szempontjából alapvető kérdéseket. Így azt, hogy milyen pályaudvarként működik tovább a MÁV, hány vágányra van szükség, felülépítés vagy a sínek lesüllyesztése lesz a park kialakításának technikája – sorolta Finta József. Az építész szerint kudarcra volt ítélve a beruházás azért is, mert nem sikerült megoldást találni, hogy miként lehet megoldani a 600-700 ezer négyzetméternyi ingatlanfejlesztéssel járó közlekedési igények problémáját. Az ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a Nagykörútra nem lehet rázúdítani ekkora forgalmat.
Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint a Nyugati pályaudvar környékének rehabilitációja fontos feladat, igaz, ennek esélyei most gyengültek. A városvezető sajnálja a döntést, már csak azért is, mert egy kormányzati negyed jó, gazdaságos és célszerű a minisztériumok elhelyezésére. A szabályozási tervezés a tegnapi döntéstől függetlenül folytatódik, igaz, az építeni szándékozók száma eggyel csökkent. A fővárosi keretszabályozási tervet decemberben elfogadta a fővárosi közgyűlés, s bár nehéz helyzetben vannak, a tárgyalásokat újrakezdik az infrastrukturális fejlesztésekről. A négyoldalú egyeztetés háromoldalúvá szűkült, a VI. kerülettel és a TriGránittal ülnek asztalhoz.
A jelenlegi körülmények között szükség van egy vizsgálatra, amely feltérképezi, hogy az eredetileg tervezett infrastrukturális fejlesztések közül mit kell megvalósítani. Tételesen végig kell venni, mit hogyan és ki valósít meg és finanszíroz, de hajlandó az egyeztetésekre a TriGránit is. Nyúl Sándor operatív vezérigazgató megerősítette lapunk korábbi információját, hogy a Westend City Center második üteme megépül, függetlenül a kormány döntésétől. – Igaz, a két fejlesztés egymást erősítette volna, de a Westend folytatása enélkül is megépül – mondta a vezérigazgató, hozzátéve: annak előkészítésével sem most, sem korábban nem álltak le. Jelenleg az építészeti koncepció kiválasztása zajlik.
Verók István, a VI. kerület polgármestere csalódottságának adott hangot a hír hallatán, mondván: a sínek felszámolása, a jelenlegi rendezetlen helyzet megoldása fontos lett volna a városrész számára. – Ígéretet kaptunk arra, hogy mindenféleképpen hasznosítják majd az időközben állami tulajdonba került területeket, s erről Terézváros, a főváros és a kincstár között hamarosan megkezdődhetnek az egyeztetések – mondta a kerület első embere.
Abban szinte mindenki egyetért: nem halogathatták tovább a nemleges döntést. Ki kellett végre mondani, hogy a jelenlegi körülmények között nem valósítható meg a kormányzati negyed projektje. Az lett volna a legnagyobb kudarc, ha később kell visszakozni a főváros egyik rehabilitációra régen megérett területének beruházásakor.
Az oldalt írták: Csík Rita, Holubár Zita
Külföldön hol együtt, hol külön
Külön kormányzati negyedek általában olyan fővárosokban vannak, amelyeket újonnan építettek fel vagy amelyek valami okból előzmény nélkül váltak fővárossá. Ilyen például a brazil főváros, Brasilia, az ausztrál Canberra, a kazahsztáni Asztana vagy a pakisztáni Iszlámábád.
Bonn semmiképpen sem volt új városnak nevezhető, amikor 1949-ben a Német Szövetségi Köztársaság székhelyének (nem fővárosának) nyilvánították. Ott is volt többé-kevésbé egybefüggő kormányzati negyed. Ennek az állapotnak azonban 1999-re vége szakadt. A kormányzati székhelyet Berlinbe helyezték át, ahol a minisztériumokat egymástól távoli helyekre költöztették. Néhány minisztérium pedig Bonnban maradt, és csak „kirendeltséget” tart fenn a fővárosban. A szövetségi hatáskörű hivatalok székhelye különböző városokban található, az alkotmánybíróság például Karlsruhéban, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) Pullachban, a közlekedésrendészeti központ Flensburgban.
Jeruzsálemben, Izrael fővárosában létezik egy kormányzati negyed, ahol a parlament (a knesszet) és a miniszterelnöki hivatal mellett több minisztérium (köztük a belügy, a pénzügy) is elhelyezést nyert. De a védelmi minisztérium például biztonsági okokból Tel-Avivban található.
Londonban a Whitehall köré csoportosulnak a fő kormányzati épületek, maga a negyed és a patinás út is ezt a nevet viseli. Onnan nyílik a Downing Street, a kormányfő és a pénzügyminiszter rezidenciája, s az út mentén számos kormányépület található, köztük a külügy- és a védelmi minisztérium, a Skócia és Wales ügyeivel foglalkozó minisztériumok, az egészségügyi, a munkaügyi és a pénzügyi tárca épülete is.
Madridban 1976-ig a városközpontban volt a kormány székhelye, 1977-től költözött ki a miniszterelnökség a főváros külső részén lévő Moncloa-komplexumba. A Moncloa-palota a kormányfő rezidenciája, amelyet kormányzati komplexum vesz körül. A minisztériumok többségét azonban nem költöztették oda.
