Könyvtárnyi irodalma van a holokausztnak, L. Kelemen Gábor munkája, a Gól a halál kapujában is oda tartozik. A mű egy túlélő, Schwarcz Sándor elbeszélésén alapszik, először 1981-ben jelent meg. A történet különlegessége, hogy a debreceni Schwarcz Sándor amatőr focista az auschwitz-birkenaui haláltábor labdarúgócsapatában több mérkőzést játszott. Valószínűleg ennek is szerepe lehetett abban, hogy az idén 96 évesen elhunyt Schwarcz Sándor túlélte a földi poklot. A főhős családjából rajta kívül senki nem tért vissza a koncentrációs táborból. Szörnyű körülmények között kellett focizniuk a birkenaui foglyoknak, miközben a pálya szomszédságában teljes gőzzel működtek a gázkamrák, a krematóriumok. A csapat tagjai tudták, ha veszítenek, ők is rövid úton oda jutnak. A „halálválogatott” csak néhány meccset játszott, mert 1944. augusztus 2-án, az auschwitzi cigánytábor fölszámolásakor, vagyis majd” háromezer nő, gyermek, öreg és férfi elgázosításakor a csapat gerincét alkotó német cigány focistákat is legyilkolták. Schwarcz Sándor azonban túlélte, és hazatért Debrecenbe. Egész életében feladatának tekintette, hogy a vele történtekről beszéljen. A Gól a halál kapujában emléket állít a náci halálgyárakban elpusztított millióknak.
B. T.
