Népszabadság * Miklós Gábor * 2008. január 4.
A lengyel egyház csak a természetes fogantatást pártolja
Kép: REUTERS – Katarina Stoltz Fenyeget-e Lengyelországban újra konfliktus az állam és a katolikus egyház között? Azóta foglalkoztat ez sokakat, mióta nyilvánossá lett: a püspöki kar határozott hangú levélben tiltakozik az ellen, hogy a liberális-parasztpárti kormány lombikbébiprogramokat finanszírozzon.
A pengeváltás meglehetősen csattogó, hiszen több más olyan kérdés is van, amelyben a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) és a püspökök összeütköztek. Ezekről kellene a közeli napokban megállapodniuk, amikor összeült a kormány és a püspöki kar vegyes bizottsága.
A bizottságnak nem tagja Ewa Kopacz egészségügyi miniszter, aki hevesen védi a kormány elképzelését az in vitro megtermékenyítések állami részfinanszírozásáról. Kopacz miniszter szerint a negyvenmilliós országban egymillió családnak vannak termékenységi problémái, és ennek gyógyítására a lombikbébiprogramok nyújtják az utolsó esélyt. A miniszter asszony szerint meg kell fontolni a finanszírozás lehetőségeit az egyébként ezer sebből vérző lengyel közegészségügyi rendszeren belül.
A meddőség betegség, amit gyógyítani kell. A társadalmat pedig a csökkenő gyermekszám teszi kórossá. A mélyen katolikus Lengyelországban gyakorlatilag tilos a művi vetélés, ám a születések száma a többi hasonló posztkommunista ország szintjén van. Az ország vészesen öregszik. Eközben, akik gyereket szeretnének, ám nem képesek erre természetes úton, nem kapják meg a segítséget. Megkapják természetesen, ha van nagyon sok pénzük. Hatezer lombikbébi ugyanis megszületik a magánklinikák segítségével. A pontos adatok azonban nem ismertek. Nincs törvény ugyanis, ami szabályozná ezeknek az intézményeknek a működését, elveit, az „embriókkal, petesejtekkel, a megtermékenyített magzattal való bánásmódot”. Lengyelország nem ratifikálta az Európa Tanács 1997-es bioetikai konvencióját, amely ezeket a kérdéseket is érinti. A varsói Gazeta Wyborcza szerint emiatt teljes jogtalanság uralkodik, s elvileg bárki vehet petesejtet, vagy akár „kész magzatot” is. Sőt, mivel nincs rá törvény, nem tilos az embriók genetikai szelekciója sem. A lap szerint a „vevő” elvileg „rendelhet” a klinikán egy később magas szőkévé növekvő kislányt is. Sok pénzes külföldi lengyel magánklinikákon élvezi ezt a szabadságot.
A katolikus egyház hevesen ellenzi az eljárás szabályozását, illetve az állami részfinanszírozást, azzal, hogy az „rafinált abortusz”, mivel a megtermékenyített sejtek egy része elpusztul. Az egyház mereven ellenáll a születésszabályozásnak is, közben mintha nem venne tudomást a valós helyzetről – például a születések számának csökkenéséről. A lombikbébi-programok helyett az örökbefogadást ajánlják, de ez – akárcsak más országokban – sok pár számára nem választási lehetőség. Hasonló viták más országokban is folynak, ám ott a klérusnak nincs olyan szava a napi politikában, mint Lengyelországban.
A látszólag keveseket érintő szóváltás többek között arról szól, képes-e az új lengyel kormány függetleníteni magát a papi doktrínáktól, vagy pedig elődeihez hasonlóan áldozza be elveit. A vegyes bizottsági ülésen ugyanis nemcsak a lombikbébiügyekről lesz szó. Vitás kérdés az is, hogy a vallásoktatást mennyire teszik kötelezővé, beszámít-e a hittanjegy a tanulmányi átlagba.
Leváltották posztjáról Mariusz Muszynskit, az úgynevezett lengyel-német megbékélési alap vezetőjét – jelentette be szerdán a lengyel kincstárügyi minisztérium szóvivője. A negyvenhárom éves nemzetközi jogászprofesszor, az alap vezetőjeként koordinálta azoknak a volt kényszermunkásoknak a segélyezését, akiket annak idején a náci Németországba hurcoltak. Muszynski eközben publicisztikai tevékenységet folytatott, amelyben támadta a „lengyel-német megbékélés” gyakorlatát. Egyik kezdeményezője volt a németellenes kampánynak, amelyet az előző lengyel kormány folytatott. A Wprost című hetilapban cikket közölt, amelynek címe az volt: „Merkel Európa mostohaanyja”. A címlapon lévő fotómontázs a kancellárnőt fedetlen keblekkel ábrázolja, amint a két Kaczynskit szoptatja. (M. G.)
