„Ne keltsünk olyan benyomást, hogy a schengeni rendszer életbelépésével megszűntek volna a határok, s hogy a schengeni térség kiterjesztésével létrejött egy egységes terület, amelyen belül majd minden egybevegyül” – jelentette ki szombaton Robert Fico.
A szlovák kormányfő a szlovák közszolgálati rádióban elhangzottak szerint felkérte a médiát, hogy ne beszéljenek a határok megszűnéséről, „mert Schengen mindössze arról szól, megszüntettük a határátlépések ellenőrzését.”
A Szombati párbeszédek című rádióműsorban elhangzottakat ismertető szlovák állami hírügynökség, a TASR jelentése szerint „Fico hangsúlyozta, hogy a határ az állam szerves tartozéka, jelképe, amely körbeveszi azt a területet, amelyen belül a konkrét állam a saját állami szerveinek eszközeivel érvényesíti a hatalmát és a befolyását.”
„A határok megmaradtak és a jövőben is megmaradnak. Schengen mindössze arról szól, hogy megszüntettük a határátlépések ellenőrzését. Nem a határok megszűnéséről, csupán a határátkelőknél folyt ellenőrzések megszűnéséről van” – szögezte le ismét a hírügynökség által idézettek szerint a szlovák miniszterelnök.
Kitiltotta volna Sólyomot
Az elhangzottak kapcsán egyes elemzők emlékeztetnek arra, hogy október első napjaiban Robert Fico tulajdonképpen kiutasítással fenyegetette meg a magánlátogatáson Révkomáromban járt magyar államfőt.
Fico ekkor kijelentette: „A Szlovák Köztársaság kormánya egy független ország kormánya, s egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy más országok, különösképpen Magyarország legfőbb közjogi méltóságai Szlovákia délvidékén úgy viselkedjenek, mintha Magyarország északi területein tartózkodnának.”
Fico Gyurcsánnyal Hegyeshalomban: itt még ünnepelt (Fotó: MTI)
A szlovák kormányfő akkori nyilatkozatának egyik félmondatában a magyar államfő kitoloncolásának lehetőségét sugallva arra utalt, hogy a magánlátogatásával a diplomáciai szokásrendtől eltérő Sólyom Lászlót Szlovákia akár ki is tilthatja „abba a térségbe, ahová tartozik.”
Sólyom látogatását követően a pozsonyi magyar nagykövetet bekérették a szlovák külügyminisztériumba.
Nem volt fekete lyuk
Robert Fico szombati rádióinterjújában úgy vélekedett, miszerint az 1989-es rendszerváltás előtt „nem volt minden a velejéig romlott”, mert az akkori szocialista államban nagyon sok olyan szociális intézkedés volt érvényben, „amelyekhez ma is csatlakozni lehetne.”
Hozzátette: persze, sok sérelem is megesett, de – mint mondta „biztosan nem fogom soha azt állítani, hogy 1989-ig Szlovákiában holmi fekete lyuk volt. Az emberek reggeltől estig dolgoztak, óriási értékeket teremtettek, azután ezeket az értékeket valaki egy koronáért idegen tulajdonosoknak adta el.”
A szlovák kormányfő kitért arra is, hogy a rendszerváltás előtti évtizedek bűneit, a kommunista államrendőrség ügynöklistáit és a II. világháború alatt fennállt fasiszta szlovák állam történelmi bűneit is feltáró Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) vádemelést készül indítványozni mindazok ellen, akik felelőssé tehetők a kommunizmus évtizedeiben tiltott határátlépés közben agyonlőtt több mint félezer ember haláláért.
Fico azt mondta: a történelmi kérdéseket ugyan a történészekre hagyná, de azt gondolja, hogy ha valaki a múltban elkövetett bűneiért felelősségre vonható, „ám legyen, tegyük meg! De nehogy megosszuk a társadalmat, nehogy a történelmi események alapján osszunk hősökre és árulókra mindenkit, aki a múltban tevékenykedett.”
> „A határnyitás az év pozitív eseménye”
Kétség nem fér hozzá, hogy az év legjelentősebb pozitív eseménye Szlovákia csatlakozása a határmentes schengeni övezethez- állítja egyhangúan Öllös László és Gregorij Mese¾nikov politológus a pozsonyi Új Szóban. A határok megnyílása Mese¾nikov szerint olyan esemény, mely jelentőségét tekintve hosszú ideig hatással lesz a lakosság életére, alapjait az 1998-as kormányváltás rakta le, és az azt követő évek reformpolitikája tette lehetővé megvalósulását.
(Forrás: MTI, Új Szó)
Hírszerző összeállítás
