Forrás: Népszava

Félelemet keltő, kirekesztő, rasszista tevékenységével öt hónap alatt elérte a Jobbik alapította Magyar Gárda, hogy az ügyészség kezdeményezte a bíróságnál a feloszlatását. Ha ez megtörténik, a gárda a korábban hasonlóan szélsőséges szervezet, a Vér és Becsület sorsára jut. A gárda közfelháborodást kiváltó akcióival elérte, hogy több település kitiltotta területéről.

Feloszlathatják a Magyar Gárda Egyesületet, de nem adjuk olcsón – jelentette ki a gárda és az azt létrehozó Jobbik elnöke. Vona Gábor a nemrég vele készült interjúban azt mondta, a végsőkig küzdeni fognak. Szerinte az egyesületet fel lehet ugyan oszlatni, de a Magyar Gárdát nem, ugyanis tagjai „esküt tettek a Szent Koronára, hogy életük végéig gárdisták lesznek.” Az elnök korábban lapunknak adott nyilatkozatában még azt állította, nem újfasiszták, semmi rosszat nem tettek, ezért „nem töltik el aggodalommal” a feloszlatásukat kérő Fővárosi Főügyészség érvei. Máshol viszont Vona már arról beszélt, ha megszűnnének, más néven újjá­alakulnak. Erre persze van lehetőség, de kétséges a siker. A 2005. októberi jogerős megszűntetése után a hungarista és nyilas eszméket propagáló Vér és Becsület Kulturális Egyesület (VBKE) Pax Hungarica néven történő újjáalakulását például először elutasította a bíróság. Igaz, később mégis nyilvántartásba vette, de a régi-új szervezet marginálissá vált.

Hasonló sors várhat a Magyar Gárda Egyesületre is, melynek feloszlatását december 17-én kérte az ügyészség a bíróságtól, arra hivatkozva, hogy a szervezet mások jogait és szabadságát sérti. Az ügyészség a gárda „cigánybűnözés elleni” tatárszentgyörgyi rendezvényét vizsgálva állapította meg: az ott elhangzottak az alkotmány és a polgári törvénykönyv mellett nemzetközi egyezményt is sértenek. A gárda a bírósági eljárás ellenére – amely a VBKE esetében például két évig húzódott – sem változtat tevékenységén, sőt a tagtoborzást még aktívabban folytatja.

A Magyar Gárda alig öt hónapos múltra tekinthet vissza, mégis ez idő alatt sikerült kivívnia a politikai és a közélet jó részének ellenszenvét. A szervezetet 2007. júliusában jegyezték be, árpádsávos „zászlóbontójuk” egy hónappal később volt. Augusztus végén 56 fekete egyenruhába öltözött gárdistát avattak a budai Várban; az eseményen – melyen megjelentek a Nemzeti Őrsereg karpaszományosai is – részt vettek egyházi személyiségek, Für Lajos, az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere és Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő is. Félelmet keltő, kirekesztő jellege miatt már ezt a rendezvényt elítélte a parlamenti pártok többsége, és az egyházakban is vizsgálat indult. Szeptemberben pedig az váltott ki tiltakozást, hogy a gárda vidéki toborzó körútra indult. Október 21-én újabb 600 gárdistát avattak fel a Hősök terén, ezután egyre több civil szervezet követelte betiltásukat. Azóta több, a gárdával közös rendezvényen is részt vettek fideszes országgyűlési, illetve városi képviselők, polgármesterek.

Mégis talán a legnagyobb felháborodást a tatárszentgyörgyi „cigánybűnözés elleni” akció keltette. Mintegy 250 gárdista vonult végig a településen, és felszólalt Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke is, aki vérfertőzés vádjával gyalázta a romákat.

Miközben a fenti nyilatkozatokat a legfőbb közjogi méltóságok egyöntetűen elítélték, s az akciókat nyíltan cigányellenesnek nevezte Sólyom László köztársasági elnök, a parlamenti pártok közül egyedüliként a Fidesz – tagjai révén – még bátorítja a gárdát, noha a párt vezetése szavakban elhatárolódik tevékenységétől.

Eközben folyamatosan gyarapszik azon városoknak, fővárosi kerületeknek a száma, amelyek a maguk területén a Magyar Gárda jelenlétét, tevékenységét nem kívánatosnak minősítik.

Népszava Online

Comments are closed.