A jövőben lányok is tanulhatnak a győri bencéseknél
Népszabadság * Hajba Ferenc * 2007. december 24.
A bencés gimnázium bejárata Jedlik és Czuczor szobrával
Kép: O. Jakócs Péter A bencés iskolák, Szent Benedek Regulájából következően is mindig a nyitottság és az egymás iránti türelem nevelő műhelyei voltak. A győri bencés gimnázium kétszázöt éves története során teljesen természetes módon éltek s tanultak együtt katolikus, evangélikus, református, és izraelita diákok. Nem közösítették ki a cigányokat sem.
Mindenféle rendű és rangú családból érkeznek gyerekek az iskolába, s ahogy Horváth Dori Tamás perjel, a győri Szent Mór Bencés Perjelség által működtetett Czuczor Gergely Gimnázium és Kollégium igazgatója fogalmaz: amikor az iskola címeres, fehér pólója kissé már megszürkül a viselésben, mindenkit egyformává tesz.
A költekezésben van érzékelhető különbség a jobb módú és a szegényebb szülők gyerekei között, de a másik ember értékelésének szempontjaiban nem szerepel a származás és a család anyagi helyzete.
A sokféleségből egyetlen dolog hiányzik még: a lányok jelenléte. A pannonhalmi bencés gimnáziumba 1956-ban osztályonként még járt egy-két lány, ők a monostor Leányvárnak elnevezett épületében laktak, egy apáca irányítása mellet élték életüket.
Azóta a magyar bencés közösségek által fenntartott oktatási intézményekbe csak fiúkat fogadtak be. A világ más bencés iskolái már korábban megnyitották kapuikat a lányok előtt, utoljára, két évvel ezelőtt Bécs belvárosának gimnáziuma is nemi különbségek nélkül hirdetett felvételt a diákoknak.
Magyarországon elsőként a győri gimnázium követi a példájukat. Az egyik tanár pragmatikusan és félig tréfásan így indokolja a döntést: azért is született, hogy ne csak a felnövekvő sokaság 49 százalékából választhassunk diákokat.
Az elhatározás mögött azonban jórészt a szülők igénye áll. A bencés diákok többgyermekes családjai fogalmazták meg: milyen jó volna, ha ugyanabba a bencés iskolába járhatnának, egységes szellemben nevelkedhetnének fiaik és lányaik. A praktikus gondolkodásmód persze azt is számításba vette, hogy ez esetben nem kellene külön-külön misére vinni a hét végén a gyerekeket.
Horváth Dori Tamás pedig azt sem tagadja, hogy most, a „gyerekínséges” időben nagyobb volt a tantestületi fogadókészség a döntés iránt, hiszen minden intézménybe kevesebb diák jut, s valamennyi gimnázium a legjobbakat szeretné látni az iskolapadokban.
Kérdezem a perjelt, mi a szerepe, rangja, s a férfihoz képest mekkora a tekintélye a nőnek a bencés értékrendben, kultúrában?
– Én azt az Ószövetségben található megközelítést tanultam a teológián és vallom, képviselem ma is, hogy az Isten az embert saját képére teremtette férfinak és nőnek – válaszolja a perjel, majd így folytatja: – A férfi és a nő együtt alkotja az istenarcot, melyet nem tudunk kialakítani anélkül, hogy a férfit és a nőt ne tekintenénk egyenrangúnak. Nincs alacsonyabb rendű és kiemelt státus a Teremtésben.
Nem tartozik beszélgetésünk tárgyához, de nem lehet megkerülni a kérdést: ha Isten a saját képére férfinak és nőnek teremtette az embert, s az élet kettőjükkel együtt válik teljessé, miként alkothat istenarcot a bencés szerzetes?
Horváth Dori Tamás szerint a női társ nélkül élő szerzetesek fogadalmaik és elkötelezettségeik révén alkotnak istenarcot. Az Isten képére teremtett férfiak és nők is fogadalmat tesznek – igaz, ők egymásnak -, s elkötelezik magukat a másik iránt.
A győri gimnáziumban tanító szerzetesek soha nem oktattak, neveltek még lányokat, s ez jobbára a civil tanárokra is igaz, hiszen a többségük – kisebb megszakításokkal – mindvégig ebben az intézményben teljesített szolgálatot. Ráadásul minden osztályfőnök férfi.
Horváth Dori Tamás
– Kétségtelen, hogy ezentúl az osztályfőnöki órákon másképpen kell beszélni a szerelemről, a szexualitásról, a férfi és a nő kapcsolatáról, a párválasztásról, hiszen a másik nem képviselői is a tanteremben lesznek – mondja az igazgató. – A civil tanáraink saját megélt családi élményei alapján tudják megközelíteni a kérdést, a szerzetesek pedig elméleti felkészültségük révén.
A perjel azt is fontosnak tartja megjegyezni: tudatosítani kell, hogy a férfi és a női lélek másképpen reagál bizonyos történésekre, konfliktusokra. Egy-egy irodalmi szöveg elemzése, önismeretre történő vonatkoztatása esetén ezt a tényt is figyelembe kell venni.
– A lányok iskolai jelenlététől azt is várom, hogy a fiúk érdességéből kopik valami, fogékonyabbak lesznek a finom rezdülésekre, s megtapasztalják a lányokkal való kapcsolatteremtés kulturált módjait – fogalmazza meg reményeit a perjel.
A bencés kollégiumokban lakó fiúk eddig különbözőképpen élték meg az érettségi utáni éveket. Volt, aki nagyobb konfliktus nélkül beilleszkedett a kinti világba, s nem okozott neki nehézséget a párválasztás, a lányokkal való barátkozás. Különösen azoknál nem jelentett ez gondokat, akik a nyári, téli szünetekben olyan társaságokba jártak, ahol lányok is voltak.
Mások esetenként viharos fordulatokkal, sistergően élték meg a szerelmi kapcsolatokat. A győri gimnázium azt várja, hogy a vegyes osztályokban tanulók lelki élete harmonikusabbá válik, s nem lesz erőlködve átugorható szakadék az iskolai és az azt követő élet között.
Az igazgató saját döntése előtt meghallgatta kollégáit. Elmondta nekik, hogy a nevelésben, az oktatásban nem uralkodhat a rutin és a megszokás. Nyitás és megújulás szükséges az új kihívásokhoz.
– A fiúknál eredendően rajongóbb természetű, közlékenyebb lányok bizalmát úgy kell megszerezni, megtartani, hogy pontosan ismerjük mindenkori motivációikat – ad nevelési útmutatást az igazgató.
Az elképzelések szerint a háromszáznál több diáknak mintegy harmada lesz lány. A távolabb lakók kollégiumot is kapnak, persze nem a fiúk épületében, hanem az orsolyita nővéreknél. Már most vannak érdeklődők – előjegyzettek Győrből és a távolabbi vidékekről is.
