Több száz millió dollár azonnali pénzügyi segélyre tettek felajánlást a palesztin területek megsegítésére szervezett adományozói konferencia résztvevői, köztük Magyarország képviselői tegnap Párizsban.
Condoleezza Rice, Nicolas Sarkozy és Mahmúd Abbász a donorkonferencia kezdetén Fotó: Reuters Szalám Fajjád palesztin kormányfő 5,6 milliárd dollárt kér a mintegy 90 meghívott küldöttségtől egy hároméves fejlesztési terv megvalósítására, a palesztin állam létrejöttének, az annapolisi konferencián született megállapodások pénzügyi támogatására.
A résztvevők a hétéves szünet után, a múlt héten újraindult izraeli-palesztin tárgyalásokra utalva hangoztatták, hogy nem szabad elszalasztani az esélyt a békemegállapodásra. Az adományozóknak „most kell befektetniük, és bőkezűen kell befektetniük, s a következő 36 hónapban ki kell tartaniuk pénzügyi vállalásaik mellett” – jelentette ki Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára.
Nicolas Sarkozy, a konferencia vendéglátója a megnyitón nemzetközi haderő létrehozását javasolta. A francia államfő úgy vélekedett, hogy miután a Palesztin Hatóság elkötelezte magát a törvényesség és a rend mellett, a palesztin biztonsági szolgálatoknak újra kell alakulniuk, „profikká kell válniuk”, miközben ezzel párhuzamosan Izraelnek ki kell vonulnia Ciszjordániából. Ezért van szükség „a megfelelő időben, megfelelő feltételek között” a nemzetek közösségének segítségére. „A párizsi konferenciának támogatnia kell a modern palesztin állam fokozatos felépítését” – hangsúlyozta Sarkozy.
Tony Blair, a közel-keleti „kvartett” megbízottja egy interjúban kijelentette: a maga részéről „ésszerű mértékben bizakodó” abban a tekintetben, hogy a palesztinok igényeit kielégíti majd a párizsi donorkonferencia. „A palesztinok egy átfogó reform- és fejlesztési tervet készülnek előterjeszteni, s ez egy hiteles program” – vélekedett a volt brit miniszterelnök a The Financial Times című brit gazdasági lapnak. „Az államiság nem csak területi kérdés. Tudni kell azt is, hogy mit képvisel ez az állam. Azzal tudom legjobban segíteni a palesztinokat, hogy megmondom nekik az igazságot: csak akkor lesz palesztin állam, ha annak természete világos lesz” – mondta Blair.
Néhány nagyobb adományozó már az értekezlet kezdetekor bejelentette, hogy mekkora összeget bocsát a palesztin kormány rendelkezésére. Az Egyesült Államok 555 millió dolláros, Japán 150 millió dolláros, az Európai Unió 650 millió dolláros felajánlást tett. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország együtt három évre 748 millió eurót ajánlott fel. Magyarország 200 ezer euróval járul hozzá a palesztinok 2008-2010-es újjáépítési és reformprogramjának megvalósításához – jelentette be tegnap a párizsi konferencián Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára.
Bernard Kouchner francia külügyminiszter tegnap este bejelentette, hogy a donorországok képviselői már összesen mintegy hétmilliárd dollár adományozására tettek ígéretet, felülmúlva a Palesztin Hatóság által igényelt 5,6 milliárd dolláros összeget.
MTI-információ
Izrael minden támadásra válaszol
Telitalálatot kapott tegnap egy újabb lakóház Szderot dél-izraeli városban. Egy asszony súlyosan megsebesült, többen sokkot kaptak és ápolásra szorultak. A tegnap közölt statisztikai adatok szerint a palesztin szélsőségesek 2006-ban 946 rakétát, 2007-ben pedig 783 rakétát lőttek ki izraeli területre. Ebben az időszakban tíz izraeli vesztette életét a rakétatámadások következtében. A Hamász vezetői tudják, hogy a rakétatűzzel nem lehet legyőzni Izraelt, de a támadásokkal nem is katonai, hanem politikai, lélektani nyomást akarnak gyakorolni, meghiúsítva a békekezdeményezéseket.
Az izraeli kabinet tegnap úgy döntött, felemeli a „Hamász-célpontok árfolyamát”: a rakétatámadásokat kiválasztott célok megsemmisítésével fogja megtorolni. Ehud Barak védelmi miniszter tegnap Szderotba látogatott, és kijelentette: a Hamász „minden rakétáért megfizet”. Nem zárták ki a „célzott likvidálások” felújítását sem.
A gázai helyzet kihatott a párizsi konferenciára is. Mahmúd Abbász palesztin elnök – aki ígéretet tett, hogy a palesztinoknak nyújtandó segítséget csakis a gazdasági fejlődés felgyorsítására fogják használni – Izraeltől nemcsak az úttorlaszok felszámolását követelte, hanem a gázai katonai akciók beszüntetését is. Az építkezések megszüntetését a megszállt területen létesült zsidó településeken egyébként Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is követelte Izraeltől.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
