NOL * Népszabadság Online * 2007. december 15.
Ifjabb Hegedűs Lorántnak meg kell válnia lelkészi hivatásától – mondta Horváth György, a Magyarországi Református Egyház ügyésze szombaton az MTI-nek a lelkész ellen indult egyházi per jövő pénteki első fokú bírósági tárgyalása kapcsán.
Az ügyész közölte, hogy a tárgyaláson kéri majd ifjabb Hegedűs Loránt hivatalvesztését – egyházi nyelven palástvesztését -, amely a református egyházi törvények szerint azt jelenti, hogy ennek kimondása esetén soha többet nem gyakorolhatja papi hivatását. A lelkészt több kijelentése miatt állítják egyházi bíróság elé. Mint Horváth György hangsúlyozta, az egyházak nem rekeszthetnek ki egy embert sem, éppen ellenkezőleg, társadalomegyesítő szerepet kell betölteniük, márpedig ezt az elvet ifjabb Hegedűs Loránt megsértette.
Az ügyész elmondta, hogy két eljárást terveznek egybevonni: az egyik tavasszal indult, miután márciusban a holokauszttagadó brit történészt, David Irvinget látta vendégül Hegedűs Loránt gyülekezetében, a református egyház budapesti Szabadság téri templomában. A másik azt követően kezdődött, hogy a lelkész október 23-án ugyancsak a Szabadság téri templom előtt mondott beszédében kirekesztő, antiszemita nézeteket hirdetett.
A lelkész kijátszotta azt a református egyházi törvényt is, miszerint a lelkipásztorok nem lehetnek tagjai politikai pártoknak. Bár kilépett a MIÉP-ből, a Magyar Gárda-tagokat avató rendezvényeken rendre hallatja a hangját – magyarázta az eljárást az ügyész. Két alkalommal is behívták ifjabb Hegedűs Lorántot a nyomozati szakaszban – mondta -, de ezeken nem jelent meg, így e nélkül kellett a vádat felállítani. Ha az egyházi bírói tárgyaláson sem jelenik meg, a Budapest-Észak Református Egyházkerület bírósága akkor is meghozza az ítéletét – fűzte hozzá.
Véleménye szerint már most biztosra vehető, hogy az ítéletet valamelyik fél megfellebbezi, de másodfokon legkésőbb jövő február végéig lezárul az ügy. Az egyházi bíróságok a magyar alkotmány alapján jöttek létre a Horn-kormány idején: az egyház igazgatási és fegyelmi ügyeiben mondhatnak ítéletet. Az egyházi jogalkalmazás történhet első fokon egyházmegyei, másodfokon egyházkerületi szinten. A református egyházmegyék közgyűlései által választott bíróságok minden esetben három tagból, egy világi jogászból, egy lelkészből és egy harmadik, vagy egyházi vagy világi személyből állnak.
(MTI)
december 15th, 2007 at 23:18
Ahhoz képest, hogy az egyházi biróságnak lényegesen kevesebb ügye van, mégis 2 éves ügyet csak most tárgyalnak. Ez a lassuság nem igazán válik dicsőségére az egyházi igazságszolgáltatásnak.
Pedig az ügyek számát tekintve igazán nincsenek tulterhelve. A Hegedüs Lóránt ügyében pedig a bizonyitási eljárás gondolom nem okozhatott különösebb nehézséget, mivel néhány száz tanu is hallhatta, láthatta, hogy Hegedüs ur miket mond és tesz.
Hát az isten malmai ugy látszik a világiakinál is lassabban müködnek, nem tul felemelő.
Már feltételezni sem merem, hogy a huza-vona szándékosan történt, hátha el lehet mismásolni az ügyet.
Kár volt annak idején Horn-nak ezt az engedményt megadni, mert sok köszönet nincs benne.
december 16th, 2007 at 08:17
Minden kritikát mellőzzünk ebben az esetben.
A ref. egyház ( és más egyházak soraiban ) sok olyan vallásos ember van,akik a legkülönfélébb világnézetűek, vagy az egyházakra hivatkozva sok bűn előidézői és/vagy követői…
Ezt ismerve kezet szorítok a bátrakkal, akik egyáltalán e pert el merték indítani megannyi belső ellenség, és ellentmondó szó ellenében.
Mi pedig próbáljunk egyszer már a kevés jónak is örülni, és nem szükséges mindenben beteges módon az ellenséget keresni.
E per elkezdői Isten Törvényét helyezik az emberiek fölé, ezért őket részünkről köszönet illetheti, bátorítás és a lehetőségeinkhez mérten segítség nyújtása.
Mindenek felett pedig kérhetjük rájuk az Örökkévaló áldását.