Forrás: NOL

A szentpétervári Ermitázs és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása

NOL * Népszabadság Online * 2007. december 14.

A Rombolás géniuszának diadala, 1878

Kép: Zichy Mihály A 19. századi nagymestereink bemutatásának Munkácsyval kezdődő sorát 2007. december 14-én Zichy Mihály műveinek nagyszabású kiállításával folytatja a Magyar Nemzeti Galéria.

Zichy Mihály az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művész a magyar művészetben. Munkácsy a kortársak számára egyértelműen a nemzeti festőgéniusz, a magyar „festőfejedelem” volt, akinek kultusza a mai napig töretlen, de mellette hamar megjelent a másik kultikus tisztelettel övezett művész, Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” is. A tárlat különlegessége az a pontosan száz darabból álló kollekció, amelyet a szentpétervári Ermitázs kölcsönöz erre az alkalomra, de emellett a hazai köz- és magángyűjteményekből is jelentős válogatást tárunk a látogatók elé. A kiállítás 2008. március 23-ig várja a látogatókat.

A kiállítás Zichy kultikus és generációkon átívelő tiszteletének köszönhetően várhatóan éppoly széles közönséget fog vonzani, mint a Munkácsy-kiállítás 2005-ben. Zichy Mihály pesti és bécsi tanulmányait követően, 1847-1906 között élete jelentős részét Oroszországban töltötte. Eleinte Katalin nagyhercegnő udvarában, majd 1852-től egymást követő négy cár (I. Miklós, II. Sándor, III. Sándor, II. Miklós) szolgálatában dolgozott. Oroszországban készített művei csak néhány reprodukció révén, töredékesen ismertek hazánkban, hiszen kitűnő mesterségbeli tudásról tanúskodó rajzait és akvarelljeit a cári gyűjteményekben őrizték elzárva a közönségtől és azok oroszországi közgyűjtemények kincsei a mai napig. Ez az első alkalom, hogy ezeket Magyarországon a közönség látni fogja.

Az anyag nagyobb része nagyméretű reprezentatív akvarell és szépiarajz, melyek a cárok udvari életét örökítik meg, de olyan kultúrtörténeti „csemegék” is találhatóak közöttük, mint az a II. Sándor vadászata alkalmával készített kártyasorozat, melyet Zichy rajzolt a cár számára, s amin megörökítette önmagát is. Zichy szorosan kapcsolódott az orosz kultúrához, irodalomhoz: a brilliánsan megoldott cári feladatok mellett nagy orosz költők műveit illusztrálta. Lermontov, Gogol, Goncsarov műveihez született romantikus rajzai az orosz irodalmi alkotások szellemiségének mély átéléséről tanúskodnak. Ezekből is látható lesz a kiállításon néhány lap. Zichy 1874-ben úgy döntött, hogy elhagyja az orosz cári udvart, és Párizsba utazik abban a reményben, hogy immár szabadon alkothat, s vízióival – ahogyan ő nevezte „hallucinációival” – sikereket érhet el és biztosíthatja megélhetését. Ebben a korszakában korábbi késő romantikus rajzait felnagyította, s sajátos „óriásgrafikákat” készített, melyek valójában festmény méretű rajzok. A kiállításon az Autodafé és a Zsidó mártírok fogja példázni ezt a különleges műtípust.

Kihasználva a kínálkozó alkalmat, hogy az oroszországi grafikák kölcsönzésével immár bemutathatóvá válhat a teljes Zichy-életmű, a hazai köz- és magángyűjteményekből is jelentős válogatást tárnak a látogatók elé.

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

Comments are closed.