Forrás: Népszava

Néhány órás különbséggel tartottak békésnek mondott, ám cigányellenes hangsúlyt kapott fáklyás felvonulást, illetve egy a szélsőségek és a kirekesztés elleni demonstrációt a Pest megyei Kerepesen. A felvonuláson mintegy százötvenen tiltakoztak a helyi iskola „deviáns” tanulói ellen. A rendezvényen nem történt atrocitás, a Magyar Gárda tagjai – ugyan nem egyenruhában, de – megjelentek, majd a tüntetés végén leleplezték magukat.

Franka Tibor ugyan nem engedte Kerepesre a gárdát, ám azok mégis megjelentekFotó: Vajda József Rendbontás nélkül ért véget Kerepesen az a fáklyás felvonulás, amelyet helyi civilek „Az élhetőbb iskoláért” címmel rendeztek. A mintegy 150-200 tüntető jelentős rendőri biztosítás mellett vonult az iskola épülete elé, ahol a főszervező bejelentette: a rendezvényen a Magyar Gárda is jelen volt, ők „magánemberként”, civilben biztosították a rendezvényt. Végül, leleplezve önmagukat, kabátjuk alól elővették „egyenkendőjüket”, és „adjon az Isten szebb jövőt!” köszöntéssel távoztak.

A tüntetésen több jogvédő és országgyűlési képviselő, roma politikus is jelen volt, és tiltakozatásukat fejezték ki a szegregációt sürgető és elfogadó demonstráció ellen. Utóbbi rendezvény cigányellenes felhangokat kapott, főképp a gárda miatt. Az ellendemonstráció szóváltással kezdődött, ugyanis az SZDSZ Új Generáció elnöke, Léderer András tájékoztatója előtt megjelent Franka Tibor, a település polgármestere. Franka mind Léderer Andrással, mind pedig a helyszínen lévő Varga Lászlóval, a Fiatal Baloldal elnökével közölte, hogy ő a gárdát sem engedte be Kerepesre, ezért az MSZP-re és az SZDSZ-re sincs szükségük. Kifogásolta, hogy a szülők felvonulását egyesek cigányellenes demonstrációnak állítják be.

Kóka János, az SZDSZ elnöke és Mohácsi Viktória EP-képviselő is összefogást sürgetett a kirekesztés, a fajgyűlölet és a rasszista szervezetek ellen. Eközben Szeged közgyűlése nemkívánatosnak minősítette a gárdát, hasonló javaslatot tesz a fővárosi SZDSZ is. Jogvédő szervezetek egyenesen a gárda feloszlatását követelik. Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Kolompár Orbán úgy vélte: minden jogalap adott arra, hogy az ügyészség fel is oszlassa a gárdát.

Népszava-MTI-összeállítás

„Minek jönnek ide jogvédők?”

Két egészen különlegesen árulkodó kijelentést hallhatott a demonstráción, akinek füle volt erre. Franka Tibor polgármester szerint az iskolában tekintélytiszteletre kellene tanítani a gyerekeket. Egy felszólaló pedig nehezményezte, hogy a tanulóknak „túl sok a joguk”. Franka még azt is mondta: az Új Generáció meg a Fiatal Baloldal a szemében ugyanaz, mint a gárda.

Némi képzavarral élve: a beszélők „egymás lábát tiporták” buzgalmukban, hogy melyikük tud jobban elhatárolódni a rasszizmus és a cigánygyűlölet gyanújától. Mondataik azonban csak azokat győzték meg, akik nem figyeltek arra, mi is hangzik el valójában. Cizelláltabban, mint vasárnap Tatárszentgyörgyön, de jól fésült szövegeik minden bekezdésében sok volt a beszédes „ha”, a „de” meg az „ámde”, meg a „deviáns kisebbség”. És az sem a toleráns beszédeket erősítette éppen, amikor egy láthatóan nagy tekintélyű bocskais fiatalember a fogai közül odasziszegte az újságírók felé, hogy „na itt egy csomó taknyos orrú zsidó…”

Felolvasták az iskola igazgatója és a tantestület közös levelét is. Néhány újságírón kívül senki nem nevetett, holott az egy aktualizált keretbe foglalt „tizenkettő egy tucat” tanévzáró beszéd volt. Azt sem mulasztották el számtalanszor hangsúlyozni, hogy ez a falu aggódó lakóinak „bensőséges” megmozdulása, minek jönnek ide képviselők, politikusok, jogvédők? Egy cigányokat ábrázoló fotóval vonuló hölgy (állítása szerint azokat fényképezte le, akik egy SZDSZ-majálison meg akarták őt verni) kísérője kifakadt: „Idejöttünk segíteni, aztán a falubeliek közül meg nincs itt senki…!”

A kétszáz fős tömegben ott voltak a megmozdulás ellenzői is, valamint a távolabbról figyelő kíváncsi helyiek. A Support alapítvány szórólapokat osztogatott, melyben ez állt: „Településünkön a gyermekek veszélyeztetettsége nem súlyosabb, mint az ország bármely más településén (…) A kirekesztés helyett a gyermekek iskolai integrációjának elősegítésében látjuk a problémák megoldását. (…) A demonstráció félelemmel tölti el az érintett gyermekeket és családokat, ezért céljával ellentétes hatásokat vált ki.”

A lapokat a legtöbben eldobálták.

Veress Jenő

Kockázatosabb lett hazánk

Emelte Magyarország és a térség politikai kockázatát a Magyar Gárda tevékenysége – állapította meg a Political Capital. Eszerint a gárda „jelentős mértékben rontotta a hazánkról külföldön kialakult képet, főként az ország stabilitásába, demokratikus fejlettségébe vetett hitet illetően”. Az elemzés kitért arra: az jelenti a legnagyobb politikai kockázatot, hogy „a magyarországi cigány és nem cigány lakosság között amúgy is meglévő etnikai feszültség elmérgesedésével már rövid távon is akár erőszakos etnikai összecsapások alakulhatnak ki”. Megjegyezték, a gárda politikai stratégiája vélhetően egy ilyen cselekmény kiprovokálására irányul. Az elemzés szerint a gárda tevékenysége kockázatnövelő tényező a szomszédsági kapcsolatok szempontjából is.

Comments are closed.