Forrás: NOL

Népszabadság * Nyusztay Máté * 2007. december 13.

Intellektuálisan, érzelmileg feldolgozandó, „kihordandó” élmény? Jogi kérdés? A Várban dobolni és kisközösségeket szemtől szembe provokálni – e kettő ugyanaz? Elfajult-e a Tatárszentgyörgyön a „cigánybűnözés” ellen fellépő Magyar Gárda, vagy csak bizonyította, amit eddig is sejthettünk?

Kis János filozófus:

„Vasárnap több mint háromszáz fekete egyenruhás férfi bemasírozott egy kétezer fős településre. Erődemonstrációjuk célja a félelemkeltés volt. A Magyar Gárda újra bebizonyította, hogy az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés állami monopóliumának bitorlására alakult. Demokratikus jogállam ezt nem tűrheti. A gárdát fel kell oszlatni. Az esemény másik célja az volt, hogy a falu nem roma lakosaiban rasszista indulatokat gerjesszen az ott élő romák ellen. Szónokuk „cigánybűnözésről” értekezett, a cigányok szegregálására szólított fel, és kijelentette, hogy meg fogják védeni a magyar állampolgárokat a bűnözőkkel szemben. A Btk. gyűlöletre uszításnak nevezi ezt. Gyűlöletre uszít, akinek a fellépése embereket más emberek elleni erőszakos támadásra indíthat, ott helyben, azonnal. Márpedig egy kis településen, ahol két etnikai csoport szegregáltan is összezárva él, a veszély közvetlen és valóságos. A tatárszentgyörgyi erődemonstráció résztvevői nem a szólás és gyülekezés jogát gyakorolták, hanem jogot sértettek. Remélem, az igazságszolgáltatás tenni fogja a dolgát. Ám ez nem elég. Az újnáci csoportokat el kell szigetelni, ez pedig mindenekelőtt politikai feladat. Mint már évek óta, a fő kérdés most is az, képes-e a magyar politikai vezető réteg belső vitáit felfüggesztve egységesen fellépni a neonácik ellen.”

Karsai László történész:

„Kellemetlen meglepetés volt számomra, hogy a gárda szellemi irányítói milyen jól ismerik a Szálasi- mozgalom történetét. Szálasiék az antiszemitizmusra, a tulajdonellenes indulatokra játszottak rá, és az Esti Kurírtól a Népszaváig a balliberális média címlapra emelte őket. Ez tette őket országosan ismertté. A gárda ugyanezt csinálja, azzal a különbséggel, hogy felismerték, a cigányellenesség ma sokkal erősebben van jelen, mint az antiszemitizmus. A média pedig azonnal ráugrott a tatárszentgyörgyi felvonulásra is. Úgyhogy a médiának is észre kellene vennie: ők csinálnak politikai erőt a gárdából. Eközben a gárdisták súlyos problémákra mutatnak rá, hiszen az elcigányosodó falvakból, városnegyedekből a nem cigányok valóban elköltöznek. Na de ezt még fölerősíteni és tudatosítani, hogy erőszakkal lehet tenni ez ellen… Ez jelenti az igazi veszélyt! A gárdával szemben nem törvényi eszközökkel kell föllépni. Szálasi is akkor volt a leghasznosabb a mozgalma számára, amikor börtönben ült. Inkább a hallgatás falával kellene védekezni a >>szellemi környezetszennyezők« ellen.”

Koltay Gábor filmrendező:

„Túldimenzionáltnak tartom a Magyar Gárda-jelenség kezelését. Jól felfogott érdeke ugyanis bizonyos >>politikacsináló« csoportoknak, hogy folyamatosan fasiszta, antiszemita veszéllyel riogassanak, amely ellen állandóan védekezni kell. Vegyük végre tudomásul, az államalapítás óta ez egy toleráns, befogadó ország, ahol – ha sorsunkról magunk döntünk, és nem nagyhatalmak kényszerítik ránk akaratukat – a dolgos, szorgalmas, becsületes embereknek nincs félnivalójuk. Ellenben sokkal fontosabb lenne a kiváltó okokról beszélni, miért gondolták néhányan azt, hogy gárdát kell alapítani. Úgy hiszem, ha rendben lennének a dolgaink, ha nem a hazugságra, átverésre, becstelenségre, lopásra, az ország gátlástalan kifosztására épülne fel mai világunk, mindez senkinek sem jutott volna eszébe. A Magyar Gárda egy – talán nem a legszerencsésebb – válasz a politika által nem megoldott kérdésekre. De amíg Vona Gábor van az élükön, senki se féljen. Jó szándékú, becsületes, intelligens fiatalember, aki az elmúlt 17 évben sok mindenből kiábrándult. Nincs egyedül.”

Donáth László evangélikus lelkész, MSZP-s politikus:

„Önmagát csapja be, aki azt hiszi, hogy ezen csoportok, figurák, stílus és módszerek megjelenése valamiféle ritka >>ünnepi« pillanat volna. A történelem gyakran képes ismétlési kényszerekre, kísérteties események megismétlésére. És nem csak arról van szó, hogy meghatározott gazdasági és társadalmi körülmények szükségszerűen hívnák életre ezeket – nem lehet az arctalan történelemre hárítni az egyéni erkölcsi felelősséget. Azok az értelmiségiek, akik a Magyar Gárda első avatásán részt vettek vagy egyetértőleg nyilatkoztak, nem mondhatják, hogy nem tudták, mi lesz belőle. Pontosan lehetett tudni. Az írástudók felelősségéről beszélek, az újságírókéról, a politikusok, jogászok, lelkészek, tanítók felelősségéről. A tatárszentgyörgyi felvonulásnak önmagában nincs érdemi politikai súlya, a gárdisták azt mutatták meg vasárnap, mire lennének készek, ha… Összegezve, a legkeményebb fellépést tartom megoldásnak. A demokratikus államrend megőrzésével visszaszorítani őket oda, ahová valók. Ugyanakkor látni kell, hogy ők, akik a közélet levegőjét büdösítik, csupán eszközök, és könnyen kideríthető, kik azok, akik ezeket igénybe veszik.”

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

Comments are closed.