Forrás: hirszerzo.hu

A Gárda – új szolgáltatásként – bármikor terepre hívható, pl. esküvők, céges wellness-hétvégék és cigánypogromok kulturált lebonyolítására lízingelhető (mit tehetnek ők arról, ha a vonulás után egyesek majd nem rendeltetésszerűen használják a fáklyát).

Alig telt el néhány nap a Magyar Gárda nagysikerű tatárszentgyörgyi vonulása után, máris újabb közbiztonsági akciót hirdetett az egyenruhás szervezet: ezúttal a napsütötte Kerepesendemonstrálnak a „békés egymás mellett élésért és gyermekeink biztonságáért”. A fekete bakancsosok azzal tesznek majd hitet a békés egymás mellett élés mellett, hogy fáklyákkal vonulnak végig a cigánysoron, ha a rendőrség másképp nem rendeli.

Mint kiderült, a Gárda itt csak a Magyar Önvédelmi Mozgalom rendezvényét segíti nyomatékos jelenlétével, a MÖM pedig egy „helyi önvédelmi demonstrációt” támogat, mivel szerintük roma családok elüldözik és más iskolákba kényszerítik a nem roma kerepesi diákokat.

Nota bene: ha igaz az, hogy a helyiek szerint „mindennaposak a lopások, a fizikai bántalmazások és a megfélemlítések”, akkor bizony a politikailag korrekt ballib értelmiség is a probléma része, amely tudja, de tabuizálja, hogy a kis iskolai gengszterek halmazán belül a kis roma gengszterek (és szüleik) is sokak életét megkeserítik. Így alakulhat ki az a, khm, kommunikációs űr, amelyet jobb híján a Magyar Gárda egyenruhásai töltenek ki, erősen fenyegető jelleggel.

*

A péntekre tervezett megmozdulás érdekessége, hogy a helyi erők ugyan csak a rendőrségtől kértek biztosítást (a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozó főrendőr szerint „eddig csak a kerepesi általános iskola szülői munkaközössége jelentette be a felvonulást kétszáz fősre, és kért rendőri biztosítást”), a Magyar Gárda közleménye szerint azonban őket is „az iskolában tanulók szülei kérték fel” a jobra- tehát behívták őket, üzenni, amit ezek a szülők üzenni akartak.

A Gárda ezek szerint- új szolgáltatásként- bármikor terepre hívható, pl. esküvők, céges wellness-hétvégék és cigánypogromok kulturált lebonyolítására lízingelhető (mit tehetnek ők arról, ha a vonulás után egyesek majd nem rendeltetésszerűen használják a fáklyát). Az elvi és az alaki kiképzés már nyilván megvolt, a Gárda lassan rátérhet a konkrétumokra: rasszizmus propagálására és emberek megfélemlítésére. Kérdés persze, hogy a település polgármestere ad-e nekik területfoglalási engedélyt.

A területfoglalási engedély kulcskérdés: a tatárszentgyörgyi rendezvényt ugyebár annak ellenére is megtartotta a Magyar Gárda és a látványvilágilag SA-orientált Nemzeti Őrsereg, hogy a polgármester asszony visszavonta a- csak a színpadra vonatkozó- engedélyt. Berente Imréné ugyanis „sovány eszezéssel” (E.P.) rájött arra, hogy amikor a Magyar Gárda a „közbiztonság javítását” célzó rendezvényt ígért a „cigánybűnözés” elleni fellépés jegyében, akkor az cigányellenes rendezvényt jelent. Nem tudom, mennyi ideig tarthatott ez a kognitív folyamat polgármester asszonynál, de a helyében nem indulnék a TV2 ötödikes-vetélkedőjén.

Óriási szerencséje a kerepesi romáknak, hogy egy olyan kipróbált, érzékeny civil jogvédő a polgármesterük, mint Franka Tibor, akinél bizonyára csak félreértésből fordulhatott elő, hogy a helyi cigány önkormányzat segítségkérését válaszra sem méltatta. Tavalyi választási programjában ugyanis azt ígérte: „A polgármester minden napja fogadónap egyben. Az én mobiltelefonom már most is nyilvános, az is marad, sőt mindig be lesz kapcsolva.” Ez azért is fontos, mert ígéretei szerint „hatékonyan és határozottan szeretnénk jó irányban javítani a kerepesi cigányság helyzetén, méghozzá a cigányság aktív közreműködésével, (…) segíteni fogom felemelkedésüket és küzdelmüket az egyenlő jogok és kötelezettségek jegyében.”

A hobbiantropológus Franka néhány éve az egyenlő jogok jegyében arról értekezett, hogy „a cigányság sorsa Európa négerkérdése”, a zsidóknak „csöpög az orruk, a fülük lejjebb van, mint az orrcimpájuk és csámpásak, nagyon meg lehet ismerni”, ezen kívül „páratlan pimaszsággal világra jött” államnak minősítette Izraelt, legutóbb pedig azzal váltott ki országos elismerést, hogy önkormányzata úgy döntött, nem engedi be Kerepesre Horn Gyulát és Havas Szófiát („ez egy erkölcsi állásfoglalás”- büszkélkedett a Mokkában). A független jelöltet nyilván nem véletlenül támogatta tavaly a Fidesz helyi csoportja, éspedig „emberileg, szakmailag és politikailag egyaránt”.

Ha felmegyünk Kerepes honlapjára, egy árva szót sem találunk a pénteki menetről, pimf ügyről lehet csak szó, nyilván. Az aktuális híreket két esemény uralja: az „Önkormányzati irodaház ajánlati felohívása (sic)”, valamint az adventi mise és templomi koncert beharangozása. Franka Tibor nyitóoldali köszöntőjéből viszont kiderül: tudja, hogy vannak cigányok is Kerepesen („sokan munkanélküliek, életvitelük szerény, lehetőségeik gyatrák”), és becsüli a kulturális sokszínűséget („évente szüreti bál, cigánybál, ízek fesztiválja várja a közönséget”). Ha valaki, hát majd ő megálljt parancsol az ellennek.

Ezen a ponton alkalmaznám a magyar publicisztika egyik legszánalmasabb eszközét, a korábbi cikkre hivatkozó önigazolást. „A Magyar Gárda a demokráciát erősíti” c.írásomban arra próbáltam kilyukadni: a nácikkal kapcsolatos foglalatoskodás eddig mindig jót tett a demokratikus intézményrendszernek, mert erősítette immunrendszerét. Az utóbbi napok bizonyították: tud ez a nyögvenyelős demokrácia, ha akar. Persze nem mindig akar, hiszen nem tartanánk itt, ha.

*

A köztársasági elnök éles szavakkal ítélte el a szervezet cigányellenességét, és azt mondta, „egyetlen jóakaratú ember sem tűrheti az emberi méltóság megsértését és egyenlő méltóságunk megkérdőjelezését.” Megszólalt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki szerint a „jogellenes, alkotmánysértő cselekmények polgári jogi eszköztárát indokolt áttekinteni.” Ebben nem biztos, hogy igaza van, de legalább nem közömbös. Hibátlan közleményben rakta helyre a Gárda rasszizmusát a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke.

Legalább ennyire fontos, hogy a tatárszentgyörgyi felvonulás ügyében hivatalból vizsgálódik a Fővárosi Főügyészség, amelynek során kiderülhet, hogy a „cigánybűnözés” elleni fenyegető fellépés, a szegregáció hirdetése nem éppen kompatibilis a szervezet alapszabályában említett kulturális, hagyományőrző tevékenységgel.

Tehát még egyszer: ha csak a töredéke is igaz annak, amit a nácik állítanak, hogy itten szülői önvédelemre van szükség agresszív roma családokkal szemben, akkor a teljes demokratikus nyilvánosság csődje, ha erről nem lehetséges a nyílt beszéd (a náci fórumozók bőventárgyalják a Gyömrőre is elágazó kerepesi szegregációs sztorit). A bakancsosok egy olyan problémára telepszenek rá, amely nem létezne, ha nem lenne mély szerepzavar az intézményrendszer szereplőinek fejében arról, mi is pontosan a dolguk ebben az országban.

A legtöbben csak élnek bele a köztársaságba, oszt utánuk a fáklyás menet.