Megkezdődött az emberi jogok kampányéve. Az ENSZ szerint gyakran hiányzik a politikai akarat a nemzetközi normák betartásához.
„Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata nem vesztette el érvényét, a benne foglalt gondolatok ugyanúgy helytállók, mint elfogadásának napján” – jelentette ki Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára abból az alkalomból, hogy a világszervezet közgyűlése 1948. december 10-én szentesítette a dokumentumot. Egy évvel a kerek évforduló előtt a főtitkár 2008. december 10-ig tartó kampányévet hirdetett a nyilatkozatban foglalt eszmék terjesztése és előmozdítása érdekében.
Az 59. évfordulón Genfben plenáris ülést tartott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, a résztvevőkhöz videoüzenetben szólt a főtitkár és Louise Arbour, az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Ban Ki Mun kifejtette: a minden embert megillető alapvető jogokról alkotott ENSZ-álláspontot tartalmazó nyilatkozatban megfogalmazottak még mindig nem váltak mindenki számára valósággá.
A kormányoknak gyakran nincs meg a politikai akaratuk arra, hogy alkalmazzák azokat nemzetközi normákat, amelyeknek a megvalósítása mellett elkötelezték magukat.
Louise Arbour emlékeztetett arra, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a második világháború és a holokauszt borzalmai miatt hozták létre. A szöveg szerkesztői háromévi munkával jutottak arra a kiegyensúlyozott megállapodásra, amelynek érvényesítéséért „szakadatlan harcot kell folytatnunk, még ha a jövőben nézeteltérések keletkeznek is közöttünk. A nyilatkozatban megfogalmazott elvek egyetemes jellegűek, nem fojthatja el őket sem a pluralizmus, sem a különbözőség.”
Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik meg a világon. A dokumentumot John Peters Humphrey kanadai jogász és emberi jogi aktivista szövegezte meg a világszervezet kérésére. Bár az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag szavazott a nyilatkozat mellett, nyolc ország azonban – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia – tartózkodott a szavazástól.
(MH/MTI)
