Forrás: Magyar Hírlap

Nagy port vert fel a legelismertebb izraeli jogvédő szervezet jelentése, amely beszámol a rasszizmus terjedéséről az izraeli társadalomban.

Az Egyesült Államok kormánya és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egyaránt helyteleníti az izraeli kormány tervét, amely szerint az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemben egy háromszáz házból álló új lakóparkot építenek a zsidó telepeseknek. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter izraeli kollégájával, Cipi Livnivel tárgyalt Brüsszelben, és kijelentette, hogy ez a lépés ellentétes az Annapolisban megfogalmazott béketervvel.

Az ügy kirobbanásával egy időben, szombaton hozta nyilvánosságra éves jelentését az Egyesület a Polgárjogokért nevű izraeli szervezet, amelyben az elmúlt negyven év izraeli politikájának társadalmi következményeit vizsgálja.

A közvélemény-kutatásokra hivatkozó beszámoló szerint az arab állampolgárok elleni rasszizmus az országban minden eddigi mértéket meghalad. Egy korábbi felmérésből már kiderült, hogy a zsidók ötvenöt százaléka emigrációra buzdítaná az arabokat. A megkérdezettek hetvennyolc százaléka ellenzi az arab lakosságot képviselő pártok részvételét az izraeli kormányban, hetvenöt százalékuk nem akarja, hogy a házukban arabok lakjanak. Utóbbi a 2005-ös adatokhoz képest húszszázalékos emelkedés.

A zsidók több mint hatvan százaléka nem barátkozik arabokkal, ötvenöt százalékuk pedig támogatja a zsidók és az arabok teljes elkülönítését a szórakozóhelyeken.

Tavaly csaknem háromszáz arabellenes incidens történt, és egyre gyakoribbak azok az esetek is, amikor sportesemények alkalmával a közönség halált kiált az arabokra.

Az izraeli arabok voltaképpen az Izrael Állam 1948-ban megvont határain belül élő, földjeiken maradó palesztinok. A másfél milliós közösség az izraeli összlakosság húsz százaléka. Az arab ajkú beduinoknak és a hadkötelezettséget vállaló drúzoknak az elnyomás kevésbé érzékelhető, mint a városokban és falvakban élő muszlim és keresztény arabok esetében.

Bár elvben Izrael minden állampolgára egyenlő, az arabok csak a választásokon való részvételre jogosultak. Vannak azonban olyan privilégiumok, amelyek csak a zsidókra vonatkoznak, mint például a korlátlan földhasználat, kedvezményes kölcsönök felvétele, előnyös keretszámok a munkavállalásban, a továbbtanulásban. Az arab települések önkormányzata kevesebb támogatást kap, és a nyelvhasználat is korlátozott.

Az arabok elleni diszkriminációt az izraeli legfelsőbb bíróság is elismerte a közelmúltban, a nemzetközi szervezetek pedig rendszeresen beszámolnak a visszaélésekről.

Speidl Bianka

5 hozzászólás to “Fokozódik az arabellenesség a zsidó államban”

  1. Weiszlovits Istvan

    Jo, jo, rendben. De azert nem artana, ha egyszer az arab orszagokban elterjedt zsidoellenes hangulatokat is szova tennek…

  2. Gavriel Zeevi

    גבי זאבי
    Nem is tudom, mi okoz nagyobb kárt – a problémák elhallgatása, szőnyeg alá söprése, vagy azok elnagyolt, újságírói pongyolasággal való előadása – mint a fenti hírben is történik. Remélhetőleg csak a tudatlanság, és nem a rosszakaratú demagógia az oka.

    Az, hogy az arabellenes hangulat terjed az izraeli társadalomban, az egy szomorú tény, – de az utóbbi évek történéseinek fényében nem csodálható. Az intifádák, a béketárgyalások kudarca, a fokozódó iszlám fundamentalizmus – még a legoptimistább békevágyó izraeliek hitét is kikezdték. Ezzel együtt az izraeli társadalomban, – a zsidók és az arabok között egyaránt! – terjed az erőszak, a huliganizmus, a törvények semmibevevése, és a hangadók mindkét oldalon – a „demokrácia” lehetőségeivel visszaélve, a másik fél iránti erőszakra hívnak fel.

    Az áldatlan helyzet javításához mindkét oldalon először is sok jóakarat, állandó nevelés, illetve az izraeli kormány részéről pozitív diszkrimináció szükséges, befektetések az arab szektorba, településekbe, hogy bepótolják a sok mulasztást, ami az előző kormányok alatt történt.

    A hozzászólásomat azonban a következő sorok indíttatják:
    „elvben Izrael minden állampolgára egyenlő, az arabok csak a választásokon való részvételre jogosultak” – indokolt a kérdés, mire nem??
    Még hozzátenném: AKKOR jogosult valaki egyenlő jogokra, HA egyenlő kötelezettségeket is vállal magára!
    Izraelben általános hadkötelezettség van, ami a zsidókra vonatkozik, továbbá az ugyancsak arab drúzokra is. A beduinok bevonulhatnak, ha akarnak, – és számosan megteszik, mert ez a felemelkedés és az egyenlőség felé vezető út első lépése. A palesztin araboktól érzelmileg nem lehet elvárni, hogy részt vegyenek testvéreik, rokonaik elleni harcban – ezért az állam felajánlotta nekik, hogy „nemzeti szolgálatot” végezhessenek, – csakúgy, mint az ideológiából be nem vonuló vallásosok -, és ez esetben a „szolgálat” a katonaival egyenértékűnek lesz elismerve. E szolgálatot kórházakban végezhetik, mint ápolók, vagy iskolákban, mint kiegészítő tanítók, korrepetitorok – a saját falvaik saját, arab iskoláiban!, – és más, egyéb utakat is találtak, amivel a köz érdekeit, a saját népük érdekeit szolgálhatják.
    Nos, tavaly ezen „nemzeti szolgálatot” végző arab fiatalok száma 250 volt, idén 500-ra emelkedett (a másfél millió lakosból!) – és az arab lakosságban óriási vita folyik a témáról. A kisebbség harcosan helyesli az „egyenlő jogokat egyenlő kötelességekért” elvet, a többség azonban megveti és kiközösíti ezeket a fiatalokat, élükön az összes arab Kneszet-képviselővel, akik kereken megtiltották ezt a szolgálatot az arab fiataloknak. Érdekes lenne hallani az érveiket….
    Egyébként az itteni „ki mit tud”-on nemrég indult egy keresztény arab énekesnő, fiatal lány, – és nagy sikert aratott, majdnem a döntőig jutott, a zsidó közönség nagy és a zsűri szimpátiájától kisérve. Az IZRAELI arab TV adásában nekiesett a riporter, hogy „arab lány létére hogy egyezteti össze a lelkiismeretével, hogy héber dalokat énekel? „… Idáig jutottunk….

    Mire NEM jogosult egy izraeli arab? (Ugyanis betegbiztosításra, nyugdíjra, állami gyermek-segélyre, – amik a szomszédos arab államokban nem mindenhol vannak – igen). Sajnos, az egész felsorolásból csak egy igaz többé-kevésbé, a többi vagy féligazság, vagy egészen nem… Nézzük sorban:
    Mi az, hogy „korlátlan földhasználat”? Ilyen fogalom nincs! Magánföldet bárki vehet és eladhat az országban, senki sincs korlátozva. Legfeljebb az eladó esetleg megtagadja az eladást egy arabnak, vagy a szomszédok nyomására, vagy a település vezetőségének helytelenítésére visszavonja az eladást – ilyen már többször megtörtént a közelmúltban, – de az ellenkezője is: hogy pl. a zsidó Názáret-Illitben
    a négyemeletes házba beköltözött egy arab család, vagy egy zsidó faluba egy másik – mert az ellenkezésnek van pszichológiai alapja, de jogi – nincs. A földeknek azonban csak igen kis része magán! A nagy rész állami, ezen belül a Keren Kayemet földjei, amit száz éven át vásárolt a Zsidó Föld-alap a nagyapáink filléreiből, a török effendiktől és arab földesuraktól, hogy azután ott zsidó falvakat állítson fel. Vajon ezekből a földekből viszont-eladjon-e a Keren Kayemet? Hiszen nem azért vette a foldeket, hogy kereskedjen velük! Avagy az el-nem-adás az diszkrimináció? Ez a vita nem dőlt el, nemrég bíróság elé került a kérdés, és kis többségű határozattal egyenlőre minden maradt a régiben. Döntse el a kedves olvasó, mit tenne!
    „Kedvezményes kölcsönök” – mindenki olyan kedvezményt kap a bankoktól, amit csak ki tud sajtolni. Ebben semmi diszkrimináció nincs! Azonban a leszerelő katonák – mindegy, hogy zsidók vagy drúz arabok! – jóváírási pontokat kapnak, csökkentett kamatot, jobb feltételeket. Ez csakugyan „diszkriminál” – de nem etnikai alapon! Tessék „nemzeti szolgálatot” végezni a köz javára, – ez a „köz” lehet arab is! – és azonnal egyenlő leszel a többiekkel…
    Nincsen semmilyen keretszám a munkában, még nem értük el a „numerus clausus” erkölcsi magaslatát! Honnan vesz a cikkíró ilyen zöldséget? A palesztin akadémikusok nehezebben találnak munkát, mert egyrészt 8%-on felüli a munkanélküliség, másrészt a munkaadó feltehetően szívesebben vesz fel zsidó értelmiségit, – és erre nincs „fordított keretszám”, amelyik megparancsolná neki, mit tegyen. De van arab miniszter a kormányban, a hátország tábornoka drúz arab, rendőrtábornokok, néhány nagykövet és konzul – ezekről tud az átlag magyar olvasó? A zsidó községben, ahol lakom, 15000 lakos között nincsenek arabok. De arab a betegbiztosító helyi klinikájának a főnöke, a főorvos, a gyógyszertárának vezetője, a benzinkút boltosa, az építkezéseken dolgozók egy része, a kiszálló technikusok és javítók – villany, TV, telefon, stb – egy-egy munkása, a bankfiók beruházási részlegének főnöke, és így tovább. A vegyes városokban – Haifa, Jaffa, Lod, stb – az integráció sokkal nagyobb. Még egyszer – honnan vette a cikkíró ezt az állítást??
    „Továbbtanulás” – még egy zöldség, hogy ne mondjam, hazugság. A haifai Technionon az arab diákok aránya meghaladja a lakossági számarányukat, a professzúrában is szépen vannak képviselve. Igaz, hogy legtöbbje „csak” tanár lesz, mert otthon a faluban ezzel könnyebb munkát és megbecsülést szerezni, mint a zsidó szektorban más akadémikus poszton elhelyezkedni. De semmilyen keretszám nincs – csak a cikkíró képzeletében.
    „Nyelvhasználat” – korlátozott?? Ellenkezőleg, kiterjesztett!! Az állam hivatalos nyelvei: a héber és az arab. Ez nem csak a pénzeken van, hanem minden hivatalos feliraton is. Tehát a színtiszta zsidó községem neve a közúti bevezető táblákon nem csak héberül, hanem arabul és angolul is ki van írva – holott nem csak hogy nincs arab lakosunk, hanem arab falvak sincsenek a környéken. A falu postáján minden felirat – bélyeg, ajánlott, stb – arabul is van, ugyanis a posta közintézmény! Annak ellenére, hogy nincs erre szükség, – de van törvény! Ugyanígy a klinika, bank, és minden más hasonló (mint írtam, az ott a dolgozók egy része is bejáró arab, köztük a főnökök is). Minden úttábla, helységnév, minden felirat az autóbuszokban, vonaton, stb – kétnyelvű. Az állami TV műsoróráinak egy része, naponta – arab, és héberül van feliratozva. Más műsorok egy része – fordítva, héberül beszél és arabul feliratozott. Az arab iskoláknak önálló tanfelügyelősége van a minisztériumon belül, a tankönyvek arabul vannak, az érettségi írásbelik szintén – pl a fizika, a matematika, a mellékelt képlettár – az arab variációban érkezik az iskolába. A füzet borítóján az utasítások kétnyelvűek, így kapja meg őket minden zsidó és arab iskola a minisztériumból. A szakfelügyelőségen belül minden tájegység és minden szektor képviselve van, az arab iskolákba arab oktatók szállnak ki a szakkérdések megvitatására.
    Azt hiszem, az erdélyi magyarság pl. nagyon örülne az ilyen mértékű „korlátozott nyelvhasználatnak” – hogy pl Románia-szerte minden helységnév – a románoké is – magyarul is ki legyen írva, minden tábla, felirat a buszokon, közhivatalokban – magyarul is legyen, akkor is, ha román faluban vagyunk.

    Az egyetlen félig igaz pont, hogy az arab helyhatóságok kevés pénzt kapnak, és nagy bennük az elhanyagoltság. Igaz az is, hogy ennek egyik oka a pénzügy helyzetük katasztrófális állapota, az óriási költségvetési hiány, amit a rossz gazdálkodás, az extra-fizetések kiutalása „egymás között”, a közpénzek sikkasztása, és a rendkívül alacsony fizetési morál, bevételi szint – néhol már csak a lakosok 20%-a fizet! A kormány sok helyen hajlandó lenne szanálni az önkormányzatokat, de feltétele a racionalizálás, a számlák átekinthetősége, az adóbeszedés. Ezt számos arab falu nem képes teljesíteni – ezért az önkormányzatok egyszerű dolgozói – na, nem a vezetői! – néha hónapokig nem kapnak fizetést! – ami immorális és tűrhetetlen helyzet. Itt kellene a kormánynak pozitív diszkriminációt alkalmazni, és jóval TÖBBET befektetni az alapépítménybe az arab falvakban, mint a zsidókban, – csatornázás, járdák, stb, – hogy arab polgáraink emberibb, gazdagabb körülmények között éljenek, és jobban érezzék magukat az országban, mint egyenrangú KISEBBSÉG a zsidó államban.

    Gabi Zeevi, Kfar Yona, Izrael

  3. gadojanos

    Kedves Gavriel Zeevi,
    nagyon tetszett a hozzászólása. Tárgyszerű és kiegyensúlyozott. Csak attól tartok, hogy teljesen hiábavaló. Gondolja, hogy a Magyar Hírlap elfogultsága csak a tájékozatlanságnak tudható be? Nekem sajnos az a meglátásom, hogy inkább fordítva van: az egyoldalú látásmód oka az elfogultság. Engem sikerült meggyőznie, mert már eddig is úgy gondolkodtam, mint ön. Ön józan és tárgyilagos, tehát semmi hatása nem lesz azokra, akik nem józanok és tárgyilagosak.

    Üdvözli

    Gadó János

  4. Gavriel Zeevi

    גבי זאבי
    Tisztelt GJ – köszönöm az elismerést. Nem gondoltam semmit a Magyar Hírlap látásmódjáról, mert abszolút nem ismerem az egyes magyar lapok beállítottságát – nem élek ott, nem olvasok Mo-i lapokat. Utolsó mondatával teljesen egyetértek – de mégis meg kellett írnom a reakcióm, mert ennyivel tartoztam az igazságnak, és magamnak is. Meg az is lehet, hogy vannak nyitott fülű és szívű olvasók is itt-ott.
    Talán egyszer mégis csak megalakul „a jóakaratú emberek internacionáléja”, Isaac Babel útmutatásával, Gedali legnagyobb örömére. Néhány leendő tagot már ismerek.
    Baráti üdvözlettel: Gabi Zeevi

  5. haas

    Az iras magyar forditasabol tobb resz hianyzik ahhoz, hogy ertheto , vagyis ne — felre ertheto — legyen.
    Kimaradt a forditasbol, hogy Izraelben megnovekedett a — FELELEM — az araboktol ! Miert nem laknek en se egy olyan hazban, hol arabok, vagy arab lakik ? mert nem tudom mikor szurja belem a kest a lepcsohazban .
    A ” demokracia ” nevebe, vannak arab kepviselok, kik nem ismerik el Izraelt, az orszagot ,mit lennek hivatva kepviselni ! Mitszolna magyarorszag, ha roman vasgardistak lennenek a magyar parlamentben ?
    Vagy Zsidok egy bar melyik arab allam kepviseleteben ? Ugye ,ez elkepzelhetetlen ! De a VILAG csak azzal foglalkozik, hol es mint arthat Izraelnek . Shalom archav es natura kartat kellene attoloncolni gazaba !
    Oket mas ” demokratikus ” allamban mar birosagele allitanak hazaarulas cimen .
    Erdekes modon, az Izraeli, vagy Zsido hiradasokon kivul SEHOL semmit , es senki nem beszel a mindennapos
    ” kaszam ” esorol, mit a draga szerett arabok lonek Izraelre ! HOL van ilyenkor a Shalom Archav ??
    Rengeteg tunteses, felvonulas volt Izraelbe, a BEKEERT ! ( mint ha ez kimondottan rajtunk mulna ! )
    de eddig nem lattam egyetlen tuntetest a terrorizmus ellen, vagy egy arab allamban a beke mellett !!
    Ahogy ROGER HANIN , francia , algiriabol eluldozott zsido szinesz mondta :
    SZERETEM AZ ARABOKAT ! DE EGYETLEN EGYSZER SZERETNEM HALLANI EGY ARABTOL, HOGY SZERET ENGEM !