A vallási szempont – múltba tekintés
Népszabadság * Dési András * 2007. december 11.
Lale Akgün
Kép: BUNDESTAG Törökországgal az Európai Unió nemcsak rendkívül erős gazdasági potenciájú, több mint 70 millió fogyasztóval kecsegtető piacot nyer. Európa számára a törökök integrálása – az országot átszelő kőolaj- és földgázvezetékek miatt – első rendű stratégiai és energiabiztonsági érdek – erről Lale Akgün német szociáldemokrata képviselő beszélt a Népszabadságnak.
A török származású politikusnő 1953-ban, Isztambulban született, kilencéves kora óta él Németországban. Az orvos-pszichológus Akgün 1981-ben lett német állampolgár, egy évvel később lépett be az SPD-be. Először 2002-ben került be a szövetségi parlament alsóházába, a többi között tagja a Bundestag európai uniós bizottságának is.
A kölni választókerületet képviselő Akgün elkötelezett híve Törökország EU-csatlakozásának, de kritikusan szemléli szülőhazáját. A ciprusi kérdés megoldása, a mezőgazdasági és más reformok mellett megkerülhetetlennek tartja a demokratizálódás folytatását. Így a büntető törvénykönyv híres-hírhedt 301-es paragrafusának eltörlését, a török nemzet megsértésére hivatkozva számos politikai kirakatpert rendeztek. Határozottabb fellépést vár el a török hatóságoktól a kisebbségek védelme, jogaik biztosítása kapcsán. – A török kormánynak félreérthetetlenül jeleznie kell, kiáll az örmény származású török állampolgárok mellett, akik sajnos gyakran az ultranacionalisták célpontjai – hangoztatta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte Ankarának népirtásként kellene-e elismernie az első világháború idején az örmények ellen elkövetett szörnyű atrocitásokat, Akgün azt válaszolta: miután nem történész, így nem tud állást foglalni. Szerinte Törökországnak szembe kell néznie múltjával, ENSZ vezetéssel török-örmény történészbizottságnak kellene közösen feltárni az eseményeket, a szörnyű bűntetteket szörnyű bűntetteknek kell nevezni. Örményország kapcsán elengedhetetlennek mondott egy megbékélési politikát is. Úgy látja, hosszú évtizedek tabuját sikerült megtörni azzal, hogy az örmény ügy egyáltalán téma lett a török közbeszédben.
Akgün szerint elsősorban a régi uniós tagállamokban eltúlzottak a Törökországgal szembeni félelmek. A törökök nem iszlamizálják az EU-t és nem muzulmánként, hanem török állampolgárként fognak belépni az EU-ba. Csőlátásnak tartja a vallás túlhangsúlyozását, ez nem más, mint a múltba való visszatekintgetés. Senki se vitatja el az unió keresztény-zsidó gyökereit, de az európai integráció alapértékei mégiscsak a felvilágosodásból fakadnak. Európa nem keresztény, hanem posztmodern, amiben a vallási sokszínűségnek, így az unió tagállamaiban élő több mint 15 millió muzulmánnak és az ateizmusnak egyaránt helye van.
Akgün szerint Oroszország és több más energiaexportőr közép-ázsiai állam szintén hevesen körbeudvarolja Ankarát, kiemelt partneri viszonyt kínálva. A mérsékelt iszlamista Recep TayyipErdogan kormányfőként minden elődjénél többet tett az unió által sürgetett reformokért, de igen gyakori vendég Moszkvában is. – Európa saját jól felfogott érdekei miatt nem csaphatja be az ajtót a törökök előtt, világos perspektívát kell nyújtani Ankarának – mondta Akgün. Vagyis a 2005 őszén elkezdett csatlakozási tárgyalásoknak a csatlakozásról, nem pedig a német kereszténypártok által sürgetett privilegizált partneri viszonyról, vagy valami másról kell szólniuk.
