Nagy győzelemre készül az orosz elnök
Vasárnap, december 2-án voksolnak az orosz polgárok parlamentjük alsóházának, az állami dumának a képviselőire. Pontosan három hónapra rá kerül sor az országban az elnökválasztásra. A két esemény azonban szorosan összefügg egymással. A parlamenti választást joggal tekintik úgy, mint az elnökválasztás nyitányát. Feltehetően ugyanis az előbbi eredményétől is függ, hogy milyen formában gyakorolja majd a továbbiakban a hatalmat Vlagyimir Putyin.
Vlagyimir Putyin családlátogatáson Igor Khalezov katonatiszt lakásán egy újonnan épült szolgálati lakótelepen, Szentpérváron
A múlt hónapban a párton kívüli államfő, Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy a küszöbön álló parlamenti választáson ő maga vezeti az Egységes Oroszország Párt jelöltjeinek listáját. A múlt szerdán pedig azt is részletesen kifejtette, hogy miért: hogy folytatódjanak a jelenlegi sikerek.
A Luzsnyiki Sportcsarnokban megtartott fórumon, amelyet nem is maga a párt, hanem a „Putyinért” mozgalom szervezett, a „Putyin győzelme Oroszország győzelme” feliratú drapéria előtt szónokló elnököt ötezer híve ünnepelte. A tizenöt perces beszédet tizenötször szakította félbe hosszan tartó taps. „A mostani választások rendkívüli fontossága abban rejlik, hogy az új államfő megválasztása előtt mindössze néhány hónappal előbb kerül rájuk sor. És ha győzünk decemberben, győzünk márciusban, az elnökválasztáson is” – jelentette ki beszédében Putyin.
A hallgatóságát „kedves barátaim”-mal megszólító, nyakkendő nélkül a dobogóra lépő, majd onnan kezek százait megszorongatva távozó államférfi beszédében nem habozott megnevezni, kiknek a visszatérését megakadályozandó vállalta a listavezetés, mi több, általában a vezetés nem kis súlyát. Ezek azok, akik az elmúlt néhány évtizedben a tönk szélére juttatták az országot és gazdaságát, ami egyaránt vonatkozhatott az elődeitől el nem választható kommunista utódpártra és a Jelcin idején feltűnt demokratákra, liberálisokra. Noha a duma második legerősebb pártja (sőt, lehetséges, hogy az egyedüli parlamenti ellenzék) a jelek szerint az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja lesz, Putyin a fő tüzet mégsem rá, hanem az amúgy is megosztott, gyönge, a 7 százalékos bejutási küszöböt átlépni aligha képes liberálisokra mérte, azokra, akik – szavai szerint – a „külföldi követségek környékén kuncsorognak”.
A választást megelőző vasárnapon is ennek megfelelően jártak el a hatóságok a tüntetni próbáló ellenzékkel szemben, amelynek csak kis hányadát tették ki a fasisztába oltott őskövület-kommunisták, az úgynevezett nacionálbolsevikok. A Moszkvában és Szentpéterváron – igaz, engedély nélkül – az utcákra vonuló, többségében demokraták menetét szétverték (sok helyen még azelőtt, hogy egyáltalán menetté állhattak volna össze), és résztvevői egy-kettőre az őrszobán találták magukat; Garri Kaszparov exsakkvilágbajnokot, az Egyesült Állampolgári Front elnökét gyorsított eljárással ötnapi elzárásra ítélték.
A választási kampányt hatósági eszközökkel vagy hatósági nyomásra akadályozó lépések már korábban is számos alkalommal történtek. Betiltottak tüntetéseket, az ellenzékiek helyi gyűléseire bérbe vett szállodák az utolsó pillanatban visszamondták a bérbeadást. Az országos televíziókban (valamennyi állami kézben van, vagy gyakorlatilag állami ellenőrzés alatt áll) a híradók már hetek óta adásidejük tekintélyes részét az Egységes Oroszország gyűléseinek, vezetői beszédeinek szentelik, miközben a dumaválasztáson induló másik tíz párt képviselői csak ritkán, epizódszerűen szólalhatnak meg. Az EBESZ választási megfigyelői alighanem szóvá is tették volna ezeket a visszásságokat, de erre nem kerülhet sor, mivel nem lesznek jelen. Az orosz Központi Választási Bizottság addig próbálta korlátozni a számukat, az orosz külképviseletek addig halogatták nekik a vízum kiadását, míg a szervezet megunta és közölte: egyáltalán nem küld megfigyelőket a dumaválasztásra. (Megteszi viszont ezt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése.)
Mindennek fényében a választás eredménye nem kétséges, csupán az a kérdés, hogy Putyin pártja 65, 70 vagy 80 százalékot kap-e. E sorok írójának egyébként meggyőződése, hogy az Egységes Oroszország mindezen machinációk nélkül is győzne december 2-án.
A legjobb választás
Miért tette le a garast Putyin az Egységes Oroszország mellett? Az elnök véleménye szerint ma ez a lehető legjobb választás. A jelenlegi politikai kurzust is így a legegyszerűbb fenntartani, mivel Putyin – eddig ismeretlen – utódjelöltjének győzelmi esélyeit csak erősíti a parlamenti többségben levő párt támogatása. Éppen ezért az elnök és a párt egyhangúlag úgy vélekedik, hogy a parlamenti választásokon eldől az elnökválasztás is.
Egyre népszerűbb Oroszországban Putyin harmadik elnöki ciklusának gondolata is. Nem véletlenül, hiszen társadalmi mozgalom is alakult propagálására. Az elnök nem egyszer zárkózott már el attól, hogy az Alkotmányt módosítsák ennek érdekében, de nem is vállalna egy újabb elnöki megbízást. Az Egységes Oroszország melletti döntése alátámasztja korábbi kijelentéseit, hiszen a leköszönő elnök így nemcsak a parlamenti többség élére állhat majd. Már ma sokan a nemzet vezérének nevezik Putyint, és vannak, akik az alkotmányban szeretnék rögzíteni ezt mint politikai fogalmat. Ha ez megtörténik, Vlagyimir Putyin hatalmas befolyással fog bírni bármilyen új elnök megválasztása esetén.
