Igazolta a Nyugat Iránnal szembeni nyomásgyakorlásra alapuló politikáját, de csökkentette egy esetleges katonai csapás lehetőségét az iráni atomlétesítmények ellen egy amerikai titkosszolgálati jelentés. A dokumentum szerint Teherán évekre leállt atomprogramjával, így csaknem egy évtizedre van még a bombától.
A rakétákra is büszkék Teheránban (Fotó: Reuters – Morteza Nikoubazl)Jelentősen csökkent annak az esélye, hogy a Bush-kormányzat megelőző katonai csapást hajt végre az iráni atomlétesítmények ellen az elnök 2009 januárjában lejáró megbízatása előtt. A Washingtonban hétfő este nyilvánosságra hozott amerikai titkosszolgálati csúcsjelentés ugyanis leszögezi: a perzsa állam még legalább egy évtizedre áll a nukleáris fegyver kifejlesztésétől, és az sem bizonyos, hogy Teherán törekszik-e egyáltalán ilyen eszköz előállítására. A Nemzeti hírszerzési becslés (NIE) az Egyesült Államok tizenhat hírszerző ügynökségének összesített adatai alapján elemezte az iráni atomprogram helyzetét és annak kilátásait az elkövetkező tíz évre.
A dokumentum jelzi: „nehéz” lesz meggyőzni kívülről a teheráni vezetést, álljon el a bomba kifejlesztésétől, kizárólag egy iráni, belső politikai döntés vethet véget a fegyverprogramnak. A NIE szerint bár Teherán 2006 januárjában újraindította az urándúsító centrifugákat a natanzi létesítményben, „nagy bizonyossággal” 2015-ig nem lesz megfelelő mennyiségű plutóniuma egy bomba előállításához. A The Washington Post szerint a jelentés „csapás” Bush elnök eddigi Irán-politikájára, aláássa a felfűtött Teherán-ellenes retorikát, akadályozza az újabb szankciók kivetését, és megfelelő casus belli híján kiemeli a katonai opciót az eszköztárból a Bush-elnökség lejárta előtt. Kérdés persze, hogy a jelek szerint az eddig működő, hagyományos nyugati diplomácia – amely a szankciók lebegtetésével és a katonai opció asztalon tartásával gyakorolt nyomást Teheránra a tárgyalások alatt -, mennyire lesz életképes ezután. Londonban és Washingtonban (vélhetően Párizsban is) mindenesetre helyesnek tartják az eddigi irányt, a „tűzvonalban” lévő Izrael miniszterelnöke, Ehud Olmert is az eddigi politika folytatását és szélesebb szankciók kivetését sürgette, hogy Teheránnak „soha” ne lehessen atomfegyvere.
A képlet két kulcsszereplője, Kína és Oroszország azonban a jelentés ismeretében aligha lesz együttműködőbb a szigorú büntetőintézkedések támogatásában, mint eddig.
Teheránban üdvözölték a jelentést. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter szerint mindez az amerikai álláspont „korrekciója”.
JV
