Alig egy éven belül harmadszor látogatott a francia államfő Algériába. Nicolas Sarkozy kitart amellett, hogy a gazdasági kapcsolatok szavatolják a jó viszonyt két olyan ország között, amelyeket a történelem jól-rosszul amúgy is összetart.
A francia elnök négymilliárd dolláros üzletkötéssel kívánja megkoronázni látogatását. Franciaország az olaj- és a gázüzleten kívül eddig is a legnagyobb befektető volt az észak-afrikai országban – most azonban a Total és a Gaz De France beszáll a versenybe az energiapiacon is, amelyet eddig amerikai, orosz és kínai cégek uraltak.
A piacnyitásnak – és a versenynek – ez az új szemlélete már Sarkozynek tulajdonítható.
A franciák 1830-ban gyarmatosították Algériát, amely végül az 1954-ben kezdődő hosszú és keserves függetlenségi háború után 1962-ben vívta ki függetlenségét.
Az áldozatok, menekültek sora mindkét oldalon hosszú – Nicolas Sarkozy azonban nem hajlandó bocsánatot kérni a gyarmati korszakban elkövetett bűnökért. Azt üzente az algériai vezetőknek, hogy „ideje a jövőre koncentrálniuk, és abbahagyniuk mellük döngetését”.
Algériában a vezetők jó része részt vett a függetlenségi háborúban, és követeli, hogy Franciaország végre számoljon el múltjával. A látogatása előtt Mohamed Serif Abbasz, a háborús veteránok minisztere pedig kijelentette, hogy Nicolas Sarkozy a „zsidó lobbinak” köszönheti elnöki tisztségét.
Abdelaziz Buteflika algériai elnök egyébként maga igazította ki miniszterét. „Mi barátként fogadjuk a francia állam elnökét – mondta -, mert látogatása létfontosságú mindkét országnak.” Történjék bármi, a két ország közötti szeretet-gyűlölet viszony változatlanul erős, és ez így is marad – tette hozzá egy elemző.
(MH)
