100 éve született Alberto Moravia olasz író, aki nyolcvanévesen harmincéves nőt vett feleségül.
A betegség vitte közel az irodalomhoz. 9 évesen csonttuberkulózist kapott, évekig nyomta az ágyat különböző szanatóriumokban, és unalmában előbb olvasni, majd írni kezdett. Amint később bevallotta, az első világháború utáni évek értékválságában úgy döntött, a szexszel fog foglalkozni műveiben.
Az 1929-ben megjelent Közönyösök című első igazi regénye már kellőképpen „felforgatónak” bizonyult, a fasiszta kormány nem is nézte jó szemmel szárnypróbálgatásait. Ez a könyv megalapozta fenegyerek hírnevét, s ennek később is szeretett volna megfelelni. Ezen törekvés jegyében alkotta remekműveit: A római lány, Az asszony meg a lánya és A megvetés című, nálunk is ismert regényeit. Írásai sokáig nem találtak megértésre, a fasiszta Olaszországban a cenzúra sanyargatta, a Vatikán pedig egyszerűen indexre tette őket. Később, az erotika térnyerésével az ő műveit is rehabilitálták, s több könyvéből filmet is forgattak.
Mivel stílusa szerint a realista írók közé sorolta az irodalomtudomány, joggal merült fel sokakban, milyen személyes tapasztalatok birtokában írta erotikus sorait. Egy interjúban végül megvallotta, hogy a szex alapvető fontosságú az életében, sőt azt is beismerte, hogy egyszerre két nőt is tud szeretni. Ügyelt is arra, hogy nimbusza e téren ne szenvedjen csorbát, sosem felejtette el hangsúlyozni, hogy „kétségkívül létezik plátói szerelem is, de ez nem az én műfajom”. 80 éves korában egy 30 éves nőt vett feleségül.
