Egy vezető vatikáni diplomata szerint az elmúlt időszakban romlott a Vatikán és Izrael államának kapcsolata, melyért az egykori pápai küldött Izraelt hibáztatja. Pietro Sambi érsek úgy vélekedik, hogy a zsidó állam nem tartja meg az egyházi földdel, adókkal és az arab keresztény vezetők utazásával kapcsolatos ígéreteit.
Benedek pápa izraeli rabbik ajándékával
2005 szeptemberében. Kihülő viszonyA vatikáni diplomata, aki jelenleg XVI. Benedek pápa küldöttjeként Washingtonban tevékenykedik, a következőképpen nyilatkozott: „Ha őszintének kell lennem, akkor a katolikus egyház és Izrael állama közötti viszony jobb volt, amikor nem volt hivatalos diplomáciai kapcsolat.” Sambi elmondta, hogy a pápa 1993-ban „a hit cselekedeteként” döntött úgy, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel.
Az érsek „érzékeny pontnak” látja a Ciszjordánia területén tevékenykedő arab keresztény egyházi tisztviselők utazásainak engedélyezését, melyet Izrael biztonsági okokból korlátozott. A vatikáni diplomata arra panaszkodott, hogy a Knesszet nem hagyta jóvá a mindkét fél által aláírt megállapodásokat, továbbá hangsúlyozta, hogy az adókkal kapcsolatos egyeztetések közel tíz éve folynak eredménytelenül, melyekért Izrael „politikai akaratának hiányát” tette felelőssé.
Mark Regev izraeli külügyminiszteri szóvivője a vatikáni diplomata kritikáival kapcsolatosan kijelentette, hogy Izrael jó kapcsolatra törekszik a Vatikánnal, és komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy a két fél között létező szakadékokat áthidalják. A Vatikán részéről pedig Frederico Lombardi szóvivő leszögezte, hogy az interjú a diplomata véleményét és személyes tapasztalatát tükrözi.
Az év elején komolyabb feszültség alakultak ki Izrael és a Vatikán között, mivel Őfelsége izraeli nagykövete kezdetben úgy döntött, hogy bojkottál egy Holocaust megemlékezést azon állítások miatt, hogy a második világháború alatt XII. Piusz pápa nem emelte fel szavát a zsidók tömeges gyilkolásával szemben. Problémát okoz továbbá, hogy több kulcspozícióban lévő egyházi tisztviselő tagadja a zsidók Holocausttal kapcsolatos állításait.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
november 28th, 2007 at 23:11
Amikor olvasom, hogy milyen fontos témákban emeli fel hangját a papság ma, akkor óhatatlanul arra gondolok, hogy vajon mult században náci Németország büneivel kapcsolatban miért nem szóltak az egyházatyák?
Lehet hogy az adók, az egyházi földek vagy a palesztin keresztények utazása fontosabb mint az anno felmerült zsidó életek megmentése?
Ugy gondolom, hogy amig az egyház a saját multbeli tevékenységét, vagy annak hiányát nem tisztázza saját maga és hivei előtt, addig nincs erkölcsi jogalapja arra, hogy Izrael állam lépéseit – akár jogosak, akár nem – kritizálja, vagy kifogásolja.
Tetszettek volna kifogást emelni akkor, amikor ember életeket veszélyeztette az egyház magatartása és nem akkor amikor a ma problémáihoz szólnak hozzá.
Ez az én magánvéleményem, bár lehet hogy ezzel egyedül vagyok, akkor is ugy éreztem, hogy nem hagyhatom szó nélkül ezeket a megnyilvánulásokat.