Birodalmak és hadseregek a holnapi Népszabadság DVD-n
Népszabadság * Munkatársunktól * 2007. november 28.
A dicsőséges Róma romjai Végy egy erős hadsereget, gondoskodj róla, hogy a katonai pálya vonzó legyen, szervezd meg, hogy az adók a legtávolabbról is eljussanak a központba (a parancsaid pedig az ellenkező irányba) – nagyjából ennyi a föld legnagyobb és legtartósabb birodalmainak felépítési és működtetési receptje. A Világunk titkai című DVD-sorozat következő epizódja a Birodalmak és hadseregek.
A sorozat következő darabja plasztikusan foglalja össze a kétezer éven átívelő birodalomtörténet lényegét, a legnagyobb erénye azonban mégis az, hogy olyasmit mesél el a régvolt birodalmakról, ami az újkori hatalmi viszonyok megértésében is segít.
A sztori Róma felvirágzásától, a birodalmi álmok megvalósításának feltételeitől indul. Ez a hagyományos feldolgozási mód akkor válik igazán érdekessé, amikor a szerkesztők az összehasonlítás eszközéhez nyúlnak: kiderül, hogy bár az eszmék, ideológiák és a történelmi korok között is igen nagy a különbség, a római, a (középkori) kínai és a második világháborús német birodalomépítési próbálkozások valójában nagyon is hasonlóak. A lényeg az erőforrások központosítása (idetartozik a hatékony adófizetés kikényszerítése éppúgy, mint az „emberanyag” biztosítása), valamint a közigazgatás megszervezése, ami valójában azt jelenti, hogy a hatalom kinyújtott karjai a birodalom legtávolabbi csücskeibe is elérnek. Valójában szinte minden, ami miatt a rómaiakra emlékezünk (a hadseregtől az épített utakon át a vízvezetékig) ezeket a célokat szolgálta. Némileg sarkítva a hódításokat, sőt az „állampolgári jogok” szabályozását is az emberhiány elleni küzdelemnek rendelték alá, hiszen a hadsereg legfőbb utánpótlási bázisát a provinciák jelentették, és az áhított római polgársághoz a legbiztosabb út a katonáskodáson keresztül vezetett.
Ez a recept végigvonul szinte az egész eurázsiai történelmen – mint ahogy az is, hogy a legátgondoltabb birodalmi politika és a legszervezettebb állam „bicskája” is beletörhet a nomád(abb) népek ellenállásába vagy offenzívájába. Róma a germánokkal vívott csatákba fáradt bele, a kínai birodalomnak a tatárokkal gyűlt meg a baja, a náci Németország birodalmi álmait az orosz hómezőkön kellett először újragondolni. Örök tanulság az is, hogy előbb-utóbb minden birodalom eléri azt a méretet, amikor a növekedés már nem az erőt, hanem a sebezhetőséget fokozza: a „távolsági” hatalomgyakorlás csak egy bizonyos határig működik, különösen az erősen központosított hatalmi konstrukciókban.
A Birodalmak és hadseregek a DVD-sorozat egyik legjobban felépített, leglátványosabb (kosztümös csatajelenetekben és archív anyagokban sem szűkölködő), a jelenre is érvényes konzekvenciákban leggazdagabb darabja. Elsősorban azok számára érdekes, akik az iskolai történelemórák óta keresik a választ arra a kérdésre, hogy miért nőttek hirtelen olyan nagyra, és miért tűntek el váratlanul az elmúlt két évezred legerősebb birodalmai.(H. M.)
