George W. Bush meghívására 49 állam, illetve szervezet látogat el a Maryland-beli Annapolisba, hogy hét év után, a palesztin vezetés által 2000-ben kirobbantott „második intifáda” után újból esélyt adjon az izraeli-palesztin megbékélésnek. A szereplők részben újak – a problémák azonban évtizedek óta szinte változatlanok.
Bár a holnap kezdődő annapolisi csúcs résztvevői többnyire mérsékelten optimisták, azért akad szkeptikus vélemény is a közel-keleti rendezés esélyeit illetően. „Abban reménykednek, hogy megsegíthetik a trónbitorló cionista bábkormányt, és egy kis dicsőséget szerezhetnek a fekete ház funkcionáriusai számára, miközben a világon minden politikus jól tudja, hogy ez a konferencia kudarcra van ítélve” – közölte nem túl meglepő álláspontját Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
A kormányzó pozícióban lévő Hamász palesztin terrorszervezet pedig már előre jelezte: semmisnek tekint minden olyan döntést, amely a küszöbön álló Közel-Kelet-konferencián esetleg megszületik.
„Az Annapolisban meghozandó döntések nem vonatkoznak a palesztin népre, mert az nem hatalmazott föl senkit – sem palesztint, sem arabot – arra, hogy szerződést kössön a jogairól” – közölte a szervezet szóvivője. A szervezet ezért holnap „ellenkonferenciát” tart Gázában – bár a világ valószínűleg mégis inkább Annapolisra figyel.
Esély a békére?
George W. Bush meghívására 49 állam, illetve szervezet látogat el a Maryland-beli Annapolisba, hogy hét év után, a palesztin vezetés által 2000-ben kirobbantott „második intifáda” után újbólesélyt adjon az izraeli-palesztin megbékélésnek.
Megfigyelők szerint az amerikai elnöknek – akinekjövőre jár le a mandátuma – és külügyminiszterének különösen fontos lenne tető alá hozni egy egy év alatt kidolgozandó új béketervet, hiszen Washington gyakorlatilag évek óta semmit nem lépett a térségnek ezen a részén, a közel-keleti kvartett (Egyesült Államok, Oroszország,EU,ENSZ) 2003-as útitervének (az ún. road map) javaslatait pedig máig nem teljesítették.
Szórványos intifáda: palesztinok izraeli katonákat dobálnak (Fotó: MTI/EPA)
Az amerikai elnök ezzel együtt derűlátóan nyilatkozott a konferencia esélyeiről. A résztvevők nagy száma a nemzetközi közösség „elszántságára” utal, nyilatkozta, arra, hogy készek megragadni az esélyt a közel-keleti béke megteremtése érdekében. Bush még ma találkozik Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel és Mahmud Abbasz palesztin elnökkel, hogy közösen öntsék végső formába a holnap kezdődő tanácskozást.
Ott lesznek a tanácskozáson a közel-keleti kvartett, a G8, Oroszország, Kínaésminiszteri szinten az Arab Liga képviselői is – részvételük egyértelműen az amerikai diplomácia sikere. Az arab országok közül előzőleg Egyiptom, Jordánia és Omán is elfogadta a meghívást. Ott lesz a tanácskozáson Szíria is, miután kiderült, hogyIzrael kész tárgyalni az 1967-es „hatnapos háború” idején Izrael által elfoglalt Golán-fennsík visszaadásáról is.
Részt vesz a konferencián Szaúd-Arábia is, annak ellenére, hogy a fundamentalista Ahmadinezsád iráni elnök értésére adta Abdallah királynak: szeretné, ha nem venne részt a nemzetközi konferencián, annak céljaugyanis csak „a cionista megszállók támogatása”.
Miről lesz szó?
Bár Condoleezza Rice külügyminiszter még az utolsó pillanatig egyeztet a részletekről, miként az összes eddigi békekonferencián, ezúttal is a legalapvetőbb kérdésekre térnek vissza a résztvevők, hogy előmozdítsák a tárgyalásokat, és így: egy palesztin állam mielőbbi megalakulását. Izrael is kész tárgyalni erről, ám úgy látja, ennek előfeltétele a road map egyik ajánlásának betartása: az, hogy a térségben a fegyveres terrorszervezeteket fel kell számolni.
Megoldatlan a határkérdés: a palesztinok továbbra is azt szeretnék, hogy Izrael adjon vissza minden 1967-ben elfoglalt területet, így a teljes Ciszjordániát és a Golán-fennsíkot is. Izrael azonban „csak” e területek 90 százalékáról hajlandó visszavonulni. Megoldatlan a palesztin menekültek hazatérése: a palesztinok itt azt várják Jeruzsálemtől, hogy fogadjon be menekülteket izraeli területre. Izrael azonban csak a palesztin területekre korlátozná a „hazatérést”.
Kulcskérdés Jeruzsálem státusza: a palesztinok a város keleti részét majdani államuk fővárosának tartják, Izrael azonban, bár kész területeket átadni, a kelet-jeruzsálemi zsidó telepek feletti kontrolltnemengedné át a palesztinoknak.
A konferencia előtt apalesztin álláspont az volt, hogy a békeszerződést meg kell kötni George Bush amerikai elnök mandátumának lejártáig. Simon Peresz izraeli államfő azonban nemrég úgy nyilatkozott, „gyakorlatilag lehetetlen” tető alá hozni egy közel-keleti békemegállapodást Bush elnök megbízatásának 2009. januári lejárta előtt.
Izrael mindenesetre optimista Annapolist illetően: Ehud Olmert kormányfő üdvözölte az arab országok „széles körű részvételét”, amely szerinte azt mutatja, hogy a „közel-keleti országok támogatják az izraeli-palesztin békefolyamatot” és ez a kezdeményezés sikerének a záloga lehet.Hamarosan kiderül, indokolt-e a derűlátás.
(Forrás: MTI, Spiegel Online, Hírszerző)
