Ceglédi beszédek
Vona Gábor kifejtette: Tom Lantos, „az ördögien gyorsan működő szervezet” tagjaként Demszky vagy Magyar Bálint hívására érkezett a célországnak nyilvánított Magyarországra a Magyar Gárda megalakulásának hírére. Rabszolgaságba akarják taszítani a magyarságot – hangzott el a mintegy 200 résztvevővel megtartott ceglédi bemutatkozáson.
Péntek este a ceglédi Kossuth Lajos Művelődési Központban mintegy kétszáz érdeklődő jelenlétében mutatkozott be a Magyar Gárda. Az est házigazdája, Korondi Miklós, a ceglédi Jobbik-szervezet elnöke, a MIÉP-Jobbik 2006-os helyi országgyűlési képviselőjelöltje fölolvasta Vona Gábornak Orbán Viktorhoz a napokban írt nyílt levelét. Ebben a parlamenten kívüli párt elnöke azt veti a volt kormányfő szemére, hogy a napokban tett egyesült államokbeli útján, amikor „a Magyar Gárdát példátlan és antidemokratikus támadással illető Tom Lantossal” találkozott, „a több millió magyar ember lelkébe beletaposó politikai kalandort” nem szólította föl önmérsékletre.
A Jobbik és a Magyar Gárda elnöke, Vona Gábor következett ezután. Annak az óhajának adott hangot, hogy Gyurcsány Ferenc a kormányfői székből ne utazó nagykövetté „bukjon fölfele”, mint azt Medgyessy Péter tette, hanem Zuschlag János cellatársa legyen. Vona nem csupán a jelenlegi kormány távozását sürgette, hanem úgy vélte, hogy „az egész jelenlegi politikai rendszer újragondolására van szükség”.
Nagy ívű történelemértelmezésében a pártelnök kifejtette: a kommunisták egyre degeneráltabbak. „Ha Kun Béla vagy Szamuely Tibor élne, Kun Béla kitörölné a telefonkönyvéből Gyurcsány Ferenc nevét, Szamuely meg leköpné őt az első adandó alkalommal” – fejtegette. Hozzátette: a magyar emberek vagy birkák, akiket az orruknál fogva vezetnek, vagy bárányok, akik mindezt eltűrik. Az 1956-os forradalom Vona szerint az 1945-ben (így! – Sz. P.) véget ért Horthy-rendszernek volt köszönhető szociológiailag, mert 1956-ban még voltak, akiket a kommunizmus nem butított el, de – tette hozzá – „1956 óta sötétségben élünk.” A rendszerváltás során „Magyarország lepaktált a hatalomátmentés ügyében az itteni és a nemzetközi hatalmakkal” – hangsúlyozta Vona. Szerinte az új tagok közül Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz a legrosszabb föltételekkel. A szónok kitért Simon Peresz októberi, elhíresült kijelentésére, miszerint „fölvásároljuk Magyarországot.” „Célország vagyunk. Hatmillió magyarra van szükség, hogy legyen, aki megtermeli a javakat. Rabszolgaságba akarják taszítani a magyarságot” – állította. A Magyar Gárda ebből a helyzetből mutat kiutat – hangsúlyozta.
„A Magyar Gárda megalakulásának nyilvánosságra kerülését követően két-három nappal már itt is volt Tom Lantos. Ha belegondolunk, micsoda, ördögien működő szervezet, amelyik ilyen gyorsan tud reagálni. Az elnököt leszámítva a legmagasabb rangú amerikai külpolitikus (sic!), Tom Lantos kavargatja a kávéját valahol Miami Beach környékén, kap egy telefont D. Gábortól vagy M. Bálinttól Magyarországról, hogy gáz van, valami nem stimmel, azonnal, de azonnal. És akkor megkérdezi Tom Lantos, hogy szálloda, repülő. – Minden kész van, Tomi bácsi, csak jönnöd kell. A sajtótájékoztató is már meg van oldva” – ecsetelte elképzelését Vona a Miami Beach-Gizella út tengely működési mechanizmusáról.
Vona szerint a Magyar Gárdát agyonhallgatja a média. „Horthy Miklós kormányzó úr” bevonulásának évfordulóján például Kenderesen százötven gárdista jelent meg a Horthy-kriptánál, erről a „méltósággal teli ünnepélyről” azonban a sajtó semmit sem közölt. A szónok szerint, aki az árpádsávos zászlótól vagy a Magyar Gárda árpádsávos címerétől fél, az a magyarság fölemelkedésétől fél. A kérdés az – tette hozzá -, hogy „ők” mit keresnek ebben az országban. „Tartozunk annyival a múltunknak, a történelmünknek, hogy nem Kun Béláknak, Szamuely Tiboroknak és Gyurcsány Ferenceknek akarunk az utódai lenni, hanem Rákócziknak, Bocskaiknak, Hunyadiknak, Kossuthoknak és Pongrátz Gergelyeknek. Remélem, hogy az, ami nekünk most még vérrel, verejtékkel elérendő cél, gyerekeinek és unokáink számára természetes valóság lesz, ez a cél pedig az, hogy Magyarország a magyaroké legyen” – fejezte be fölszólalását Vona Gábor.
A Magyar Gárda főkapitánya, Dósa István szerint „a magyargarda honlapjára naponta érkeznek levelek Zalából, a Nyírségből, Borsodból, kis falvakból, ahonnan segítséget kérnek az őket érő állandó atrocitások, bántalmazások, rablások miatt. Ma egész országrészeket tartanak terror alatt bűnözők. A Magyar Gárda föl kívánja venni a kesztyűt. Ki kívánunk állni mindenhol, ahol a magyarokat mindenféle retorzió nélküli támadás érheti.” A volt katonatiszt hozzátette: ehhez fegyelmezett, elkötelezett és motivált Magyar Gárdára van szükség. Úgy vélte: szétverték a hadsereget, beleértve a tartalékos állományt is. Ezt a hiányt kívánja betölteni a Magyar Gárda. Szervezetük tagságának rendkívül szigorú föltételei vannak és kiszűrik maguk közül az önjáró embereket. Példamutatással szeretnének elöl járni az „atomizált, szétesett társadalomban” – szögezte le.
Usztics az aljas férgekről
A Magyar Gárda tiszteletbeli főkapitánya, Usztics Mátyás azt mondta: nem öt párt van a parlamentben, hanem egy, amelynek öt arca van. A hvg.hu tudósítójának idevonatkozó kérdésére hozzátette: artikulációban talán lehetnek különbségek a parlamenti pártok között, de politikai stratégiájukban, hosszú távon nem. Mindegyik pártnak úgy jó a jelenlegi helyzet, ahogy van.
A Gyurcsány Ferencet elmeháborodottnak tartó – mert ez a testbeszédéből, úgymond, kiderül – színész szerint az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően az ellenzéknek vissza kellett volna adnia a mandátumát, ehelyett kiegyezett, mint annak idején Deák, a a haza atyja (sic!). Usztics Kuncze Gábor szemére vetette, amiért belügyminiszterként „agyrohamában elfelejtette, hogy miért kellene Wass Albertnek magyar állampolgárságot adnia. De számtalan – engedelmet a kirohanásért – szarházi azóta már megkapta. Becstelen, utolsó, aljas férgek, akik ennek az országnak a vesztét akarják.” [Vass Albert valójában az Antall-kormány alatt kaphatott volna magyar állampolgárságot, de ő méltóságon alulinak tartotta, hogy hivatalosan is elindítsa az eljárást, és kérelmezzen. – A szerk.] „Aki elképesztő vagyonokat gyűjtött össze, az is legfeljebb egyszer tud egy nap reggelizni, egyszer tud ebédelni és vacsorázni is. Egyszerre három autóban nem tud ülni, egyszerre négy repülőgépet nem lehet használni. Fölmerül a magunkfajta, egyszerű emberben a kérdés: mi végre kell még mitőlünk rabolni? Mi az, amitől még az ő fajtájuk nem lakott jól? Magyarok-e azok, akik a döntéseket meghozzák? Magyarországon dől-e el Magyarország sorsa?” – tette föl a költői kérdéseket a szónok.
„Magyarország védtelen és kiszolgáltatott, nincs őt megvédeni képes fegyveres ereje” – fogalmazott Dósa Istvánnal egyetértve Usztics Mátyás. „Ez önmagában nem lenne baj. A baj az, hogy a környező országoknak viszont mind erős hadseregük van” – mutatott rá. Usztics Kövér Lászlót is – aki szerinte a pápai pártbizottság titkára volt, ami persze nem igaz – kritizálta, amiért a Fidesz Országos Választmányának elnöke a Heti Válaszban „a hülyeség mélységének” nevezte a Magyar Gárdát. Ezek után Usztics Francia Kiss Mihályról, Héjjas Ivánról és Prónay Pálról emlékezett meg meleg szavakkal, majd a HVG-t bírálta, amiért a hetilap azt állította, hogy kilépett a Magyar Gárdából és a helyreigazítási kérelem ellenére sem írták meg, hogy erről szó sincs. „Ha akarunk tenni a hazánkért […], nem játszhatunk parlamentesdit, nem vehetjük figyelembe a demokrácia szabályait. Demokráciát csak demokratákkal lehet csinálni” – célzott terveikre a szónok.
Szegő Péter/ Cegléd
