Elnyomásról és félelemről beszéltek az orosz ellenzéki tüntetők
Népszabadság * Nyilas Gergely * 2007. november 26.
Garri Kaszparovot őrizetbe veszik
Kép: Reuters – Vyacheslav Kochetkov Ötnapos elzárásra ítélte a bíróság Garri Kaszparovot a szombati ellenzéki tüntetés után, be nem jelentett felvonulás megszervezésére hivatkozva. Az egykori sakkvilágbajnok mellett őrizetbe vették a Másik Oroszország (DR) szervezte moszkvai tüntetés néhány résztvevőjét – vasárnap pedig Szentpéterváron járt hasonló módon több politikus, köztük a márciusi elnökválasztáson a Jobboldali Erők Szövetségének (SZPSZ) színeiben indulni készülő Borisz Nyemcov.
Oroszország több városában tartott tüntetést a hét végén a Kremllel szemben álló, meglehetősen vegyes összetételű DR, egy héttel az országos parlamenti választások előtt. Bár a rendőrség Moszkvában láthatóan túlreagálta a bejelentett tüntetés utáni felvonulást, a rendezvény azt is jól érzékeltette, hogy a Vlagyimir Putyinnal való szembenállás alapján egy platformra sodródott csoportok nem képesek kidolgozott alternatívát kínálni az államfő és a hozzá kötődő Egységes Oroszország párttal szemben.
A Szaharov sugárúton tartott tüntetésre apróbb nehézségek árán jutott el a négyezer résztvevő. Az odavezető aluljáróban sürgős felújítási munkálatok miatt csak egy szűk sávon haladhattak, miközben az elkerített munkaterületen senki sem dolgozott.
– Mindig elnyomtak minket! Hol a cár, hol a kommunisták, hol a zsidók – morogja maga elé félhangosan egy idős férfi. Közben a körülötte állók egy ittas nőt lökdösnek ki maguk közül, mondván, nyilván provokátor.
– Nem a megbecsülés, hanem a félelem, a hatalom iránti alázat ösztöne miatt magas Putyin népszerűsége! – kiáltja Kaszparov. Igyekszik elnyomni a szomszéd épületben elrejtett, hangos röhögést sugárzó hangfalat, amely az ellenzéki összejövetelek megzavarásának rendszeres kelléke.
Az „Oroszország Putyin nélkül!” felirat előtt felszólaló Nyemcov a kampány alatt Putyin által támadott 90-es évek liberális politikusait vette védelmébe. – Mi küzdöttünk az oligarchák ellen, amíg Putyin barátkozott velük! – A hatalmat a moszkvai Dubrovka Színház és a beszláni általános iskola túszdrámái miatt Nyemcov kegyetlenséggel vádolja.
A „bűnöző Központi Választási Bizottság” feloszlatását követelő tüntetésen meglehetősen zavaros felszólalások hangzottak el. Hol kevesellték a hadsereg erősítésére szánt összegeket, és bírálták Putyint a külföldi bázisok bezárásáért – hol azt kérték számon a „Nyugat kedvében járó” „cinikus kapitalista” elnökön, miért nem fordítja a hatalmas olajbevételeket szociális juttatásokra.
Rakétapajzs: Moszkva mást várt
Csalódással fogadta Moszkva a Washington által kompromiszszumosnak ítélt javaslatot a Cseh- és Lengyelországba telepítendő rakétaelhárító rendszerről. – A terv nem tükrözi a várakozásainkat, és nem felel meg annak, amit az amerikai fél ígért a „kettő plusz kettes” találkozón – mondta a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek az orosz külügyminisztérium forrása. Arra az októberi moszkvai tárgyalásra utalt, amelyen Robert Gates védelmi és Condoleezza Rice külügyminisztert fogadták orosz kollégáik.
A rakétavédelmi rendszert Washington – az amerikai gyanú szerint atomfegyver előállítására készülő – Irán ellen építené ki Közép-Európában, ám Moszkva szerint a rendszer valójában Oroszország ellenőrzésére irányul. Bár a konfliktus jól jelzi, hogy a Szovjetunió felbomlása óta az amerikai-orosz viszony mélyponton van, a kölcsönösen hangzatos retorikai fordulatok ellenére a gyakorlatban nincs ellentét az alapvető kérdésekben Moszkva és Washington között.
Az orosz fél ugyan tagadja, hogy az iráni atomprogram katonai célokat szolgálna, és így ellenzi a kilátásba helyezett gazdasági szankciókat, ugyanakkor a tervezettnél jóval lassabban készül az orosz irányítás alatt épülő busheri atomerőmű Iránban, ennek megfelelően nem érkezett meg a nukleáris fűtőanyag sem. Hasonlóan inkább látványos, semmint valódi nézeteltérés, hogy Moszkva december 13-tól felfüggeszti az európai hagyományos fegyverzet korlátozásáról szóló szerződés (CFE) teljesítését. A gyakorlatban ez azonban nem jelenti, hogy Moszkva túllépné a szerződésben meghatározott kereteket: jelenleg a megengedettnél 20-40 százalékkal kevesebb erőt állomásoztat a megadott zónákban, így az esetleges – a gyakorlatban nem várható – erősítéssel sem haladja meg a limitet. (Ny. G.)
