Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Washingtont Romani Prodi olasz kormányfővel folytatott csütörtöki megbeszélésén, mert hajlandó a párbeszédre az amerikai rakétapajzs közép-európai (Csehországba és Lengyelországba telepítendő) elemeinek ügyében.
„Úgy tűnik, az amerikai partner megértette és tudomásul vette aggodalmainkat” – mondta az orosz államfő Prodival közösen tartott moszkvai sajtóértekezletén. Az orosz külügyminisztérium jelezte csütörtökön, hogy szerdán este megérkeztek Moszkvába az amerikai kormány „rég várt” írásos kompromisszumjavaslatai a vitatott rakétapajzs ügyében. Putyin részben erre utalt elismerő nyilatkozatával, részben pedig George Bush amerikai elnökkel folytatott minapi telefonbeszélgetésére.
Más témára térve az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy az egyesült államokbeli Annapolisba tervezett nemzetközi Közel-Kelet-konferencia sikeres lesz. (Bush Oroszországot is meghívta – további 39 országgal együtt – a jövő héten esedékes annapolisi értekezletre, amelynek célja, hogy elősegítse az izraeli-palesztin békeegyezség létrejöttét.)
Prodi kijelentette a moszkvai sajtókonferencián, hogy hazája „a lehető leghamarabb” stratégiai partnerséget szeretne kialakítani Oroszországgal. Hozzáfűzte, hogy az Európai Uniónak is erre kell törekednie, mert Oroszország és Európa kölcsönösen egymásra van utalva.
Putyin örömmel nyugtázta ennek kapcsán, hogy az orosz-olasz kereskedelmi forgalom idén várhatólag túlszárnyalja majd a tavalyi 30 milliárd dolláros (20 milliárd eurós) rekordértéket.
Az OAO Gazprom orosz gázipari óriáscég és az olasz ENI SPA vállalat képviselői megállapodást írtak alá a Kremlben (Putyin és Prodi jelenlétében) egy ötven-ötven százalékos vegyes vállalat létrehozásáról. A vegyes vállalat lesz hivatott elkészíteni a Déli Áramlat elnevezésű, a Fekete-tenger alatt és Bulgárián át Olaszországba, illetve Nyugat-Európába irányuló, tervezett gázvezeték megvalósíthatósági tanulmányát.
Az olasz kormányfő aláírt Moszkvában egy szándéknyilatkozatot arról, hogy Róma visszaadja Oroszország tulajdonába az olaszországi Bari kikötővárosban lévő orosz ortodox templomot. Oroszország a XX. század elején építette e szent helyet, hogy orosz zarándokok betérhessenek oda imára, amikor zarándoklatra mennek Bariba mürai Szent Miklós földi maradványaihoz. Az 1917-es orosz forradalom után azonban elapadt az orosz zarándokok áradata, s húsz évvel később, 1937-ben az olasz állam Bari városának tulajdonába adta a templomot.
