Harmincnégy évig készült arra, hogy király legyen. Egy héttel a trónra lépése előtt tudta meg, hogy mégsem ő lesz az uralkodó. Pedig felesége már a palota új dekorációját is megterveztette. A hoppon maradt koronaherceg évekig eltűnt a nyilvánosság elől, de az utóbbi években békenagykövetként igyekszik kamatoztatni kivételes kapcsolatrendszerét. El-Hasszán Bin Talal jordániai herceggel, a néhai Husszein király öccsét a budapesti Közép-Európai Egyetemen tartott előadása után kérdeztük terveiről.
Mint kiderült a sértődés még nem múlt el. „Hangsúlyozom, hogy semmilyen formában nem képviselem Jordániát” – szögezte le Hasszán herceg az interjú elején. 1999-ben a már menthetetlenül beteg Husszein király váratlanul visszatért amerikai gyógykezeléséről Ammanba és bejelentette, öccse helyett legidősebb fiának, Abdullah hercegnek adja át a trónt. A döntés világszerte meglepetést keltett, hiszen Hasszán herceget bátyja 1965-ben jelölte ki utódjául. A váratlan váltást eltérő okokkal magyarázták az elemzők. Voltak, akik úgy vélték, hogy az Oxfordban tanult, a nyugati világnyelvek mellett héberül kiválóan beszélő Hasszán herceg túlságosan liberális lett volna egy arab ország vezetésére.
„Mentesültem a politikai élet mindennapos terhei alól” – így említette El-Hasszán azt a hosszabb időszakot, amikor, miután kiderült, hogy nem lesz uralkodó, családjával együtt visszavonult a nyilvánosság elől. Idővel mégis egyre több nemzetközi felkérésnek tett eleget. Többek között a jövőbeli világtrendekről készített elemzéseiről híressé vált Római Klub elnöke és a háttérből aktívan részt vesz a közel-keleti béketárgyalások előkészítésében is, legújabban Tony Blair közel-keleti különmegbízott oldalán.
A november végére tervezett annapolisi csúcstalálkozó esélyeivel kapcsolatban Hasszán herceg kissé szkeptikus. „A tárgyaláson nem vesz részt Szíria és Libanon sem, ezért a legjobb szándék mellett is csak egy palesztin-izraeli végső megállapodás előkészítéséről beszélhetünk, amely nem adhat választ a térség átfogó problémáira. A megállapodási esélyeket külső tényezők, különösen az Iránnal szemben egyre élesedő nyugati hangnem is befolyásolhatja.” – véli El-Hasszán, hozzátéve: „Az Iránnal szembeni fenyegetéseket figyelve nem irreális, amit Bush elnök mondott a minap a harmadik világháború kitörésének lehetőségéről” – mondta El-Hasszán, aki súlyos hibának tartja a katonai fellépést Irán ellen. „Ez csak még nagyobb indulatokat váltana ki a muzulmán világban.” A megoldás szerinte az, amit a Trilaterális Bizottság nevű nemzetközi szervezet javasol: el kell fogadni azt, hogy a közeljövőben tíz ország is rendelkezhet atomfegyverrel – beleértve Izraelt és Iránt – és ebből kiindulva megpróbálni atomfegyvermentessé tenni az egész Közel-Keletet. Ha ez nem sikerül, arra kell számítani, hogy a térségben egyre több állam – Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Öböl-országok is – atomhatalommá válhat a közel jövőben.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
