A néhai Római Birodalomban a mediterrán partvidék országait egyszerűen „mare nostrum”, azaz a mi tengerünk névvel nevezték. Nicolas Sarkozy, francia köztársasági elnök szerint aktuális a „Mediterrán Unió” létrehozása, ami híd lenne Európa és Afrika, valamint a Közel-Kelet között.
„Ami az elmúlt 60 évben Európában végbement, azt most megalkotjuk a Földközi tenger térségében a Mediterrán Unió keretén belül.” – így hangzik Nicolas Sarkozy egyik legmerészebb elképzelése, amelyet már köztársasági elnökké választása első éjszakáján is hangoztatott. A Mediterrán Unió létrehozásnak lehetőségéről a European Voice uniós hetilap készített elemzést.
Románia és Bulgária csatlakozásával az Európai Unió keleti bővítése jelentős részben megvalósult. Sarkozy szerint tovább kell lépni, mert hiba volt az unió részéről, hogy a keleti bővítés során elfeledkezett déli szomszédairól. A francia elnök szerint jelenleg nincs jól működő kapcsolat Brüsszel és a mediterráneum államai között. Észak-Afrikában például a természetes partnerként kínálkozó Európai Unió helyett Kína és a közel-keleti államok lettek a legnagyobb befektetők. A francia köztársasági elnök a mediterráneum integrációját földrajzi alapokon képzeli el. A Földközi tenger térségében fekvő országok, EU tagságuktól függetlenül egy új unióba tömörülnének, ahogy hajdan a Római Birodalom fennhatósága alatt egyszer már összetartoztak. A javaslat érdekessége, hogy az EU nem mediterrán országai nem lennének részei ennek a szövetségnek, viszont a tengerparti EU tagállamok egyszerre lennének az Európai és a Mediterrán unió tagjai.
Sarkozy az EU-várólistán szereplő Törökországnak vezető szerepet kíván adni a Mediterrán Unióban, hiszen meglehetősen nagy, befolyásos és alapvetően nyugatbarát országról van szó, ahol az állam demokratikus berendezkedésű, még ha ez a demokrácia nem is olyan stabil, mint amelyet a tényleges EU-tagsághoz némelyek megkövetelnének. Kimondatlanul is a Mediterrán Unió egyik ékköve lenne Izrael, a térség egyetlen stabil demokráciával rendelkező állama. Izrael társulási megállapodást is kötött az EU-val 2000-ben. Benjamin Netanjahu még miniszterelnökként az euró izraeli bevezetését is fontolgatta, ami a gazdasági kapcsolatok szorosságát is jelzi.
Brüsszelben sokan nem nézik jó szemmel Sarkozy tervét, mivel az kizárná a közvetlen kapcsolatokból a nem mediterrán uniós tagországokat. Több EU-tagállamnak az a véleménye, hogy a mediterráneum kérdései a migráció és a terrorfenyegetés miatt az ő államaikat éppúgy érintik, mint a földközi-tenger partján fekvő uniós tagországokat. Sarkozyt ezek az ellenvélemények nem nagyon zavarják és külföldi útjain, például október végén Marokkóban a szerinte már 2008-ban megszülető Mediterrán szövetség mellett kampányolt, és csatlakozásra invitálta az érintett államokat.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
