Már az Interpol is körözteti azt az öt iráni és egy libanoni terroristát, akik felelősek a Buenos Aires-i Zsidó Közösségi Központ (AMIA) ellen tizenhárom éve elkövetett pusztító bombamerényletért. Ez a támadás volt az első példa arra, hogy közel-keleti iszlám terroristák tengerentúli célpontot választottak.
Október végén tette közzé Alberto Nisman argentin legfőbb ügyész a bombatámadásról szóló 800 oldalas jelentését, amelyben hét iráni és egy libanoni személy bűnösségét bizonyítják. A támadásban 85 ember meghalt, és 151-en sebesültek meg.
Az Interpol körözési listájára felkerült Ali Fallahdzsan, aki a bombatámadás idején titkosszolgálati és biztonsági miniszter volt, Ahmad Vahidi, az al-Kudsz Brigád, az Iráni Forradalmi Gárda külföldi terrorosztagának tábornoka, az iráni rakétaprogram atyja, Mohszen Rábbáni, aki a támadás idején az iráni nagykövetség kulturális attaséja volt Buenos Airesben, Ahmad Reza Ásgári, a követség harmadik titkára, és a világ egyik legkeresettebb terroristája, a libanoni Imád Mugnije, akinek a fejére az Egyesült Államok 25 millió dollár vérdíjat tűzött ki. Ő vezette 1994-ben a Hezbollah külső hírszerző szolgálatát, ma pedig a terrorszervezet vezetőjének, Hasszán Naszrallahnak a katonai helyettese.
Az 1994. július 18-án végrehajtott merényletet az argentin legfőbb ügyész tavaly novemberben nyilvánosságra hozott jelentése szerint „az iráni kormány legfelsőbb vezetése” hagyta jóvá. Corral vizsgálóbíró ezért bocsátott ki nemzetközi elfogató parancsot hét iráni vezető tisztségviselő, köztük Rafszandzsáni elnök és Ali Akbár Velajati külügyminiszter ellen is. A tömeggyilkosságot 1993. augusztus 14-én az Omure Vijeh, a Különleges Ügyek Bizottsága mashadi ülésén rendelte el, amelynek a fentieken kívül Ali Khamenei ajatollah, a legfelsőbb vallási vezető és Ahmad Vahidi, a Pasdaran parancsnoka is tagja volt. Az öngyilkos merényletet a Hezbollah terroristája, Ibrahim Husszein Berro hajtotta végre, aki a Renault teherautójában elrejtett közel 400 kilónyi robbanóanyagot a központ bejáratánál robbantotta fel. A módszer ugyanaz volt, mint két évvel korábban a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség felrobbantásakor. Az Irán által Argentínában működtetett titkos hálózat nélkül a Hezbollah nem lett volna képes végrehajtani a bombamerényletet.
A terrorcselekmény elkövetésében szerepet játszottak a közel-keleti események: Mustafa Dirani terrorvezér izraeli elrablása és a Bekaa-völgyben a Hezbollah terrorbázis izraeli bombázása is. Ám az i-re a pontot az tette fel, hogy a merényletet megelőzően néhány hónappal Carlos Menem akkori argentin elnök felbontotta a két ország között korábban megkötött, nukleáris anyagoknak és technológiáknak Irán részére történő szállításáról szóló megállapodást.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
