„A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége” (alkotmány, 6. §/1). A kormány T/3719. sz. törvényjavaslata ennek szellemében a gyűlöletbeszédet az ellene való eredményes fellépés érdekében a személyiségi jogok megsértésének minősíti.
Sólyom László nem írta alá a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényt, véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az elnök úr szerint a törvény alkotmányellenes. Indítványában többek között azt írta: „A kérdés a személyiségi jogvédelem keretében tehát az, hogy a csoportoknak címzett sértés eredményezheti-e az egyes tagok vagy akár az összes tag emberi méltóságának sérelmét.” Bizonyára lehet a törvénymódosításban anomáliákat találni. De abban biztos vagyok, hogy egy olyan magatartás, ahol egy csoport egy másik ellen uszít, például úgy, ahogyan a futballhuligánok az „indul a vonat Auschwitzba” rigmust alattomosan skandálják, a „csoport” (zsidó származásúak) tagjain kívül minden jóérzésű ember emberi méltósága sérelmet szenved, tehát emberek, embercsoportok személyiségi jogai sérülnek. Ilyen megnyilvánulásokat nem lehet a véleménynyilvánítás kategóriájába sorolni. Sólyom László szerint „a törvény aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot”. Az államnak alkotmányos kötelessége a kisebbségek jogainak, emberi méltóságának védelme és a méltóságukról megfeledkezők tetteinek szankcionálása. Ha a törvényt az Alkotmánybíróság megsemmisíti, akkor indoklásainak figyelembevételével újra el kell készíteni.
Illés Mátyás, Budapest
