Saját bevallása szerint soha egyetlen képétől nem vált meg Pákh Imre, Amerikában élő, magyar származású műgyűjtő, aki a gyűjteményéből összeállított Munkácsy-kiállítást tekintette meg csütörtökön Egerben. Az ez alkalommal tartott sajtótájékoztatón felidézték: Pákh Imre gyűjtőszenvedélye gyufacímkékkel és bélyegekkel kezdődött, mára viszont az üzletember, számos egyéb festmény mellett, 35 Munkácsy-kép tulajdonosa.
A Munkácsy Mihály műveit felvonultató kiállítást az ország számos nagyvárosában, illetve határon túli, magyarlakta településeken is bemutatták, a tárlatnak eddig csaknem 900 ezer látogatója volt – hangsúlyozta a gyűjtő. Mint elmondta, akkor keltette fel az érdeklődését a művész festészete, amikor a 80-as évek elején több jó Munkácsy-kép tűnt fel Amerikában, aukciós házaknál. Ezeket az alkotásokat pedig sikerült megvásárolnia. A kollekció gyarapításának még tág tere van, hiszen a szakemberek szerint Munkácsy Mihály mintegy 600 képet festett. A művek 50 százalékáról ugyan nem tudható, hogy hol található, ám mégis rendszeresen feltűnik egy-egy Munkácsy-vászon – tette hozzá.
Pákh Imre kiemelte: a magyar festő munkásságát egyre inkább értékelik Nyugat-Európában és Amerikában is. Ezt mutatja, hogy van olyan kép, amelynek egy évtized alatt hússzorosára ugrott az értéke, és sokan hamisítják a Munkácsy-festményeket. A kiállítás-sorozat feladata Munkácsy, a mester festészetének további népszerűsítése is. Ennek érdekében Kassán, New Yorkban, Moszkvában és Párizsban is terveznek Munkácsy-kiállítást, s 2009-ben Bécsben, a Kunstlerhausban nyílik nagyszabású tárlat, ott, ahol még életében kiállított az alkotó – ismertette a terveket a művészetpártoló.
Bakó Zsuzsanna művészettörténész a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a kutatások ellenére máig nem sikerült megállítani az egyes korai Munkácsy-képekre jellemző sötétedési folyamatot. A mester ugyanis a korabeli iskoláknak megfelelően egyfajta bitument tartalmazó alapozót használt, annak érdekében, hogy jobban érvényesüljön a sötét-világos kontraszt a vásznakon.
A nyolcvanas években létrejött ugyan egy bizottság a helyzet megoldására, ám csak az alapozó összetételének megfejtéséig jutottak, megoldást nem találtak a folyamat megállítására. Ebben a helyzetben a természetes fény kiküszöbölése a megoldás, illetve óvják a festményeket a szélsőséges hőingástól – mondta a szakember. Az egri Zsinagóga galériában január végéig a Pákh-gyűjtemény 27 darabja látható, s a festő életét és munkásságát bemutató dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők. A nyitás óta, az elmúlt 2 hétben már 6 ezren keresték fel a tárlatot.
MTI
