Ismét az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére vár a gyűlöletbeszéd elleni fellépés ügye. Ahogy várható volt, ezúttal az államfő kért előzetes normakontrollt. Szerinte a Polgári törvénykönyv (Ptk) nemrég elfogadott módosítása több szempontból is alkotmányellenes. Így viszont – amennyiben elfogadják Sólyom érveit – lényegében lehetetlenné válik a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, ha annak nincs konkrét sértettje. Márpedig a legtöbb esetben nincs ilyen.
Véleményezésre megküldte az Ab-nak Sólyom László államfő az október végén elfogadott Ptk-módosítást, vagyis az úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt. Ez lényegében arról szól, hogy valamely kisebbséghez vagy csoporthoz tartozó személy akkor is perelhet a kisebbséget ért sértő kijelentés miatt, ha azt nem konkrét személynek címezték. Az elnök szerint a törvény több szempontból alkotmányellenes. Mint az elnöki hivatal közleményben olvasható: „az Országgyűlés a polgári törvénykönyv módosításával a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. A törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. A törvény egy közösség lényegi jellemző vonásait sértő magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg”.
Az államfő szerint ezzel ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sőt, erre jogvédő szervezetek is jogosultak. „Több tízezer polgári per lehetősége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege, olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú. Ez elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő vélemény-nyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését” – áll az indoklásában. Sólyom szerint ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbséghez nem tartozók nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre. Azt is kifogásolta, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédő szervezet számára, ami ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.
Több elemében sem pontos azonban mindaz, amit Sólyom az indoklásban kifejtett – mondták lapunknak nyilatkozó jogászok. Például arra hívták fel a figyelmet, hogy az államfő által tíezresre becsült polgári pereket egyesítik, mint annak idején a gyeses kismamák ügyeit. A bíróságok ilyen esetben nem külön-külön ítélik meg a kártérítési összeget, hanem egy bírságot állapítanak meg. Miért kell mindenáron kíbúvót keresni a gyűlöletbeszéd ügyében? – tették fel a kérdést, hozzátéve, ha az Ab is elfogadja Sólyom érveit, akkor például zsidózás esetén sem konkrét személyek, sem a közösség nem léphet majd fel. A gyűlöletbeszéd elleni küzdelem tehát szinte lehetetlenné válik.
Egyebek mellett az Ab késlekedése is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés október végén ebben a formában fogadta el a Ptk-módosítást. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke már másfél éve kérdésekkel fordult a taláros testülethez, amelyekben iránymutatást kért a gyűlöletbeszéd ügyében, de az Ab ezekre azóta sem válaszolt. Pedig a kormány ezt nyilván figyelembe vette volna. Idén nyáron Lomnici a Mazsihisz vezetőivel tett közös javaslatot a Ptk módosítására, amit a kormány később kis módosítással beterjesztett a parlamentnek.
Nem lepődött meg Bárándy Gergely (MSZP) a döntésen. Szerinte a társadalmi problémát jogszabállyal kell orvosolni. Addig kell próbálkozni a jogalkotással – folytatta -, amíg nem találunk alkotmányos megoldást. Úgy vélte, az Ab-határozatok szerint a problémára lehet megoldást találni, a határozatok nem zárják ki sem a büntetőjogi, sem a polgári jogi szabályozást.
Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője azt mondta: várható volt a döntése, mert az alkotmányossági aggályok nagyobb része már a parlamenti vitában is felvetődött, és emiatt az ellenzék nem is támogatta a javaslatot. A Ptk-módosítás egyébként azt mondja ki, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.
Népszava Online
