Ismét az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére vár a gyűlöletbeszéd elleni fellépés ügye. Ahogy várható volt, az államfő előzetes normakontrollt kért. Szerinte a Polgári törvénykönyv (Ptk) nemrég elfogadott módosítása több szempontból is alkotmányellenes. Így viszont – ha elfogadják Sólyom érveit – lényegében lehetetlenné válik a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, ha annak nincs konkrét sértettje. Márpedig a legtöbb esetben nincs.
Sólyom László és felesége Schweitzer József volt főrabbival – a zsidó közösség az államfő vétójával elvesztheti a gyalázkodók elleni bírósági fellépés lehetőségét Fotó: Demecs Zsolt Véleményezésre megküldte az Ab-nak Sólyom László az október végén elfogadott Ptk.-módosítást, az úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt. Ez arról szól, hogy valamely kisebbséghez vagy csoporthoz tartozó személy akkor is perelhet a kisebbséget ért sértő kijelentés miatt, ha azt nem konkrét személynek címezték. Az államfő szerint a törvény több szempontból alkotmányellenes. Mint közleményében olvasható: „az Országgyűlés a polgári törvénykönyv módosításával a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. A törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. A törvény egy közösség lényegi jellemző vonásait sértő magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg.”
Az államfő szerint ezzel ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sőt erre jogvédő szervezetek is jogosultak. „Több tízezer polgári per lehetősége és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú. Ez elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő véleménynyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését” – áll indoklásában. Sólyom szerint ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbséghez nem tartozók nem részesülnek a törvény védelmében. Azt is kifogásolta, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad a jogvédő szervezetek számára, ami ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.
Több elemében sem pontos azonban az, amit Sólyom az indoklásban kifejtett – mondták lapunknak jogászok. Például arra hívták fel a figyelmet, hogy az államfő által tízezresre becsült polgári pereket egyesítik, mint annak idején a gyeses kismamák ügyeit. A bíróságok ilyen esetben nem külön-külön ítélik meg a kártérítést, hanem egy bírságot állapítanak meg. Miért kell mindenáron kibúvót keresni a gyűlöletbeszéd ügyében? – tették fel a kérdést, hozzátéve, ha az Ab is elfogadja Sólyom érveit, akkor például zsidózás esetén sem konkrét személyek, sem a közösség nem léphet majd fel.
Egyebek mellett az Ab késlekedése is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés ebben a formában fogadta el a Ptk.-módosítást. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke másfél éve kérdésekkel fordult a taláros testülethez, amelyekben iránymutatást kért a gyűlöletbeszéd ügyében, de az Ab ezekre azóta sem válaszolt. Idén nyáron Lomnici a Mazsihisz vezetőivel tett közös javaslatot a Ptk. módosítására. Nem lepődött meg a döntésen Bárándy Gergely (MSZP), aki úgy vélte, az Ab-határozatok szerint a problémára lehet megoldást találni, a határozatok nem zárják ki sem a büntetőjogi, sem a polgári jogi szabályozást. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője azt mondta: várható volt a döntés, mert az aggályok már a parlamenti vitában is felvetődtek.
A Ptk.-módosítás kimondja: a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.
Markotay Csaba
Soron kívül
Az Ab már megkapta Sólyom László indítványát, melyről soron kívül döntenek. Ez várhatóan néhány hónapot vesz igénybe – közölte Sereg András, a testület sajtófőnöke. Mint elmondta, jelenleg több mint 230, soron kívüli elbírálást igénylő indítvány van a testület előtt, nagy többségük népszavazási ügy.
november 14th, 2007 at 00:06
Sólyom elnök lépései most már egyre inkább kiszámithatóvá válnak.
Egyértelmü az elnöki akarat, mely szembemegy minden demokratikus normával. Sajnos.
Véleményemet ugye kimondhatom? Én ezzel a véleményemmel senkinek a személyiségi jogait nem sértem. De az én személyiségi jogaimat idestova 18 éve sérti az, hogy bármikor, ha kilépek az utcára velem szemben a csőcselék szabadon, minden jogkövetkezmény nélkül felléphet. Lezsidózhatnak, felpofozhatnak, kilyukaszthatják a gépkocsi kerekeimet és folytathtatom az ártatlannak tünő sort.
Ezután nyugodtan masirozhatnak náci egyenruhában és kiálthatják, hogy zsidót a Dunába,..
vagy a neten megjelenhetik, hogy XY zsidó utállak cimü dalocska, amelyben neves szinészeket, ujságirókat, stb pocskondiázzák.
Az elnöki hatalmat mindez nem zavarja, csak a jogi nüanszokkal bajlódik még hosszu hónapokig, hátha ezzel még egy-két évig el lehet játszadozni.
Csak azt felejtik el ezek az urak, hogy a csőcselék őket is ki fogja söpörni és akkor már jogi eszközöket sem vehetik igénybe. oszt jónapot.
Prága ékes bizonyitékát adta annak, hogy hogyan kell elbánni a nácizmus jogutódaival, de ennek a megmozdulásnak az élén az elnök is tiltakozott. Senki nem normakontrolozott, nem nézte hogy a rendőrség arányosan lépett-e fel velük szemben és nem sóhajtoztak, hogy sérül a vélemény szabadság, vagy hogy simogatva kellene átnevelni a csőcselékként fellépő neonácikat.
Szóval tudni illik, hogy a demokrácia az adott körülmények között mit tesz szükségessé.
Időnként a demokrácia bizonyos dolgait átmenetileg fel kell függeszteni, ha másként nem megy. Aztán legközelebb meggondolják magukat a hazai és külföldi neonácik hogy hol ünnepeljenek.
Most bizonyára Magyarország számukra a legbiztonságosabb hely, mert itt a rendőrök nem verhetik meg őket, a zsidókat felszólitja a saját hitközségük, hogy maradjanak otthon, vagy utazzanak el, a parlamenti pártok, országgyülési képviselők is inkább rendőr kordon mögé bujik, de nem lázong, hanem tudomásulveszi a status quo-t, stb.
Igy aztán lesz idegenforgalmunk, megfelelő nemzetközi elismertségünk (mármint a neonácik között) és még sok más előnyünk.
De hogy ennek jó vége nem lesz az biztos. Hajrá magyarok?