Lengyelország tavaly mintegy másfél milliárd dollárt költött haderejének modernizálására, és ezt az ütemet továbbra is fenn szeretné tartani. Erről a lengyel vezérkari főnök, Franciszek Gagor vezérezredes nyilatkozott a Magyar Hírlapnak. A tábornok a múlt hét elején magyar kollégájával, Havril András tábornokkal tárgyalt Budapesten.
Amerikai katona egy lengyel támaszponton. Minden csavar fontos a gépezetben (Fotó: Reuters)
Magyarországgal ellentétben, ahol jövőre a GDP egy százaléka alá esik a honvédelmi kiadások mértéke, Lengyelországban törvény biztosítja az éves támogatás minimumát, ami nem lehet kevesebb, mint a lengyel GDP (hazai össztermék) 1,95 százaléka. „A fegyveres erők fejlesztése több évre vonatkozó program, lényeges, hogy stabil költségvetési prognózisokra tudjunk támaszkodni – mondta Franciszek Gagor tábornok, vezérkari főnök. – A másik nem kevésbé fontos törvényi szabályozás, hogy a honvédelemre szabott költségvetési források legalább húsz százalékát a fejlesztésre, modernizációra kell fordítani.”
Varsó a tavalyi hétmilliárd dollárt meghaladó honvédelmi költségvetésből mintegy másfél milliárd dollárt költött fejlesztésre, ehhez a központi költségvetés az amerikai F-16-os vadászgépek beszerzéséhez külön is hozzájárult, így a modernizációra összesen a források negyedét költötték, a honvédelemre fordított összkiadások pedig elérték a GDP két százalékát.
„Mindenekelőtt az F-16-os vadászgépek beszerzése volt a fő prioritás, ezekből negyvennyolcat vettünk – mondta a vezérkari főnök. – Hasonlóan nagy hangsúlyt fektettünk a másik jelentős programunkra, a páncélozott harcjárművek vásárlására, rendszerbe állítottuk a finn gyártmányú Patria, lengyel elnevezése Menyét, páncélozott járműveket. Csaknem harminc ilyen járművünk van Afganisztánban, és nagyon jók velük a tapasztalataink. A harmadik program a páncél- és légelhárító rakéták beszerzése, de szintén fejlesztjük a haditengerészetet, valamint a válságövezetben szolgáló katonák egyéni felszerelését, az általuk használt járműveket, helikoptereket.”
A Lengyelországba és Csehországba tervezett amerikai rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatban Gagor tábornok hangsúlyozta, a döntés a politikusok illetékessége. „Katonai szempontból a rakétafenyegetettség növekvőben van, a mai állás szerint ez a fajta veszélyeztetettség a rövid hatótávolságú taktikai rakétákban testesül meg. A legutóbbi közel-keleti konfliktus, a tavaly nyári izraeli-Hezbollah háború bizonyította, hogy a magasabb szintű rakétafenyegetettség növekszik. Százával láthattunk olyan rakétákat, amelyeket az egyik országból lőttek ki, és a másik ország területén csapódtak be. Hogy ez a veszély mikor válik stratégiai fenyegetettséggé, az idő és technikai fejlődés előrehaladásának kérdése, valamint annak, hogy mikor kerülnek ilyen eszközök megbízhatatlan kezekbe. Az lenne az igazán jó, hogy még mielőtt ez megtörténik, már képesek legyünk az elfogásról, megsemmisítésről gondoskodni. A pajzs az összes NATO-ország biztonságát növelné.” Franciszek Gagor a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos orosz fenyegetésről annyit mondott, hogy az összes érintett országgal tárgyalások folynak, így az orosz féllel is.
Az iraki biztonsági helyzetről a vezérezredes mérsékelt optimizmussal szólt. „Ha összehasonlítjuk az elmúlt időszak koalíciós és iraki veszteségeit, akkor egyértelmű, hogy a tendencia csökkenő képet mutat.” Lengyelország kilencszáz fős kontingenst állomásoztat Irakban, és jelen van az afganisztáni hadszíntéren is. Gagor tábornok elhárította, „túl politikusnak” nevezte azt a kérdést, hogy a fokozott lengyel szerepvállalás az Egyesült Államok vezette hadműveletekben jelentett-e nagyobb amerikai elkötelezettséget a lengyel fegyveres erők modernizálásában: „Annyit mondhatok, hogy nagyon jó a katonai együttműködés az amerikai féllel, és bízom abban, hogy ez így is marad.”
Janzsó Viktor
