Napokon belül döntenie kell Sólyom Lászlónak arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e a gyűlöletbeszéd ellen nemrég elfogadott módosítás ügyében; az államfői vétó „valószínűsíthető” – írta a hétfői Népszava.
Közben még az idén tárgyalhat a parlament egy másik elképzelést, amely akár büntetőfeljelentéssel lépne fel a gyalázkodás ellen – emlékeztet a lap.
A Népszavának az egyik előterjesztő, a szocialista Bárándy Gergely elmondta, többféle lehetőséget kell adni a megsértett embereknek. A tervezetet a parlament alkotmányügyi bizottsága már általános vitára alkalmasnak találta. A javaslat bűncselekménnyé nyilvánítaná a gyalázkodást, azaz azt a magatartást, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével vagy testmozdulattal megsérti.
Bárándy Gergely hangsúlyozta, hogy bár az SZDSZ-nek elvi kifogásai vannak, mégis van esély a módosítás elfogadására. Az MSZP-frakció pártolja az elképzelést, és a Fidesz sem zárkózott el, igaz, ők alkotmánymódosítást tartanának szükségesnek – mondta a Népszavának nyilatkozva a szocialista politikus.
Lesz egy határ
A köztársasági elnök. Vétózhat (Fotó: Hírszerző) „A törvény célja nem a politikai stílus formálása; el lehet mondani a szélsőséges megnyilvánulásokat, de lesz egy határ, a közösségek, az emberi méltóság védelme” – mondta a javaslat beterjesztésekor Bárándy Gergely. A törvényjavaslat – folytatta – nem kívánja háttérbe szorítani a szélsőséges politikai nézeteket, a politikai pártokat ugyanúgy lehet majd szidni, mint eddig.
A Népszava felidézi: Bárándy arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyalázkodás törvényi tényállása nem csupán a zsidóságot vagy a roma társadalmat, hanem mindegyik társadalmi csoportot védené. Mint mondta, az elmúlt 17 év alatt bebizonyosodott, hogy a társadalom nem tudja maga megoldani ezt a kérdést, ezért szükséges a törvény benyújtása.
A képviselő a baloldali napilapnak elmondta: fontos a szólásszabadsághoz való jog, de kiemelten kell védeni az emberi méltósághoz való jogot is. Ha pedig a két alapjog ütközése miatt az utóbbi nem érvényesül maradéktalanul, akkor az azt veszélyeztető másik alapjogot bizonyos mértékben lehet korlátozni, addig, amíg ez a veszélyeztetettség fennáll. „Vagyis: miért volna fontosabb a zsidózás, mint az a jog, hogy ne sértsék meg ezt a társadalmi csoportot?” – tette fel a kérdést.
Bárándy Gergely szerint többféle lehetőséget kell adni a megsértett embereknek, így nemcsak polgári perrel, hanem büntetőfeljelentés indításával vagy a kettőt kombinálva is meg kell teremteni a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépést – írja a Népszava.
Hogyan lép az államfő?
A parlament október végén fogadta el a polgári törvénykönyv (Ptk.) gyűlöletbeszéddel összefüggő módosítását – idézi fel a napilap.A Ptk-ban egy magyarázó szakasz egészíti ki a személyiségi jogsértés általános megfogalmazását. Erre alapozva egy magát valamely kisebbséghez vagy csoporthoz tartozó személy akkor is perelhet a kisebbséget ért sértő kijelentés miatt, ha azt nem konkrét személynek címezték. Eddig ugyanis ebben az esetben nem léphettek fel a közösség egyes tagjai. Ehhez az kellett, hogy legyen a gyűlöletbeszédnek konkrét sértettje.
Kérdés, mi lesz a sorsa a Ptk-módosításnak, ugyanis több szervezet, így a Társaság a Szabadságjogokért is bírálta az elfogadott jogszabályt, amely szerintük „a szólásszabadság aránytalan korlátozásával” jár. Ezért azt kérték Sólyom Lászlótól, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az elnöknek a napokban kell döntenie erről (csütörtökig kell meghoznia döntését), de a Népszava információja szerint több mint valószínű, hogy él az alkotmányos vétó lehetőségével.
(Forrás: Népszava, MTI)
